Székelyföld jövője

Szép ígéretek kontra eladósodás, munkanélküliség

Mivel mostanában egyre többször merül fel a téma, hogy merre tovább ebben a gyönyörű országban,így ma egy
ezzel kapcsolatos cikket vágtam be. A cikk a számok nyelvén fogalmazza meg a nyers székelyföldi valóságot.
Tombol a munkanélküliség, pénztelenség. Vajon hol rontották, rontottuk el, hogy napjainkban e áldott föld gyermekei,
(reménysége, jövője) a más földjein keresik a megélést-túlélést ?
A kérdésre a választ, amelyet bizonyosan sok száz honfitársam már feltett, a következő bejegyzésekben igyekszem majd megkeresni.

És következzen a cikk:



Nincs Romániában még két olyan megye, ahol annyi konferenciát tartottak volna a régió jövőjéről, autonómiájáról, mint a Székelyföld csücskének számító Hargita és Kovászna megyében, az elmúlt húsz esztendőben. Az érdekképviseleti szövetség folyton azt hangsúlyozza, azért kell ott legyen a kormányba, hogy tudja képviselni a magyar közösséget, vagy elfogadtassa a kisebbségi törvényt. Nem lenne könnyű felsorolni az ígéreteket, de nem is szabad, mert hosszú lenne a lajstrom, s magunk sem emlékszünk mindenikre.

Azt mondták, ott kezdődik a székelyföld, ahol találkozol a rossz utakkal, ez ma is érvényes. Azt mondták, együtt az autonómiáért, válaszd a jövőt, több pénzt székelyföldnek, magyarokért a kormányban, közben eltelt húsz év és sereghajtók lettünk, a többi megyék elhúztak mellettünk. Nem voltunk csoportelsők soha, de a sok kormányzás mellett a szegénység egyre inkább felüti fejét, ennek felszámolását maga a frissen kinevezett Hargita megyei prefektus is fő feladatának tekinti. Húsz év alatt a betelepítésről egyetlen szót sem ejtettek, miközben zajlik a kirakat propaganda, a párt embereinek nem kevés pénzbe kerülő fényezése, a másik oldalon kedvezményes hiteleket folyósítanak területek, lakások felvásárlására. Székelyföldön 10% fölé szökött a munkanélküliség, a hivatalos statisztika szerint, de hogy mit mond a valóság, arról nem is jó beszélni. Az emberek belefáradtak, a sorozatos hazudozásokba, a nagyjólét mellett elindultunk lefelé a lejtőn. És úgy tűnik, az RMDSZ-nek épp ez jó. A szegény, kiszolgáltatott, elkeseredett embert könnyebb manipulálni. Azt könnyebb mézesmadzag-ígérettel szavazatra ösztökélni. Közben pedig, szép lassan valóban “lerohadunk” arra a szintre, hogy hiába adnának autonómiát, nem lenne, mit kezdjünk vele. Talán pont erre játszik ki az RMDSZ, nekik ugyanis ez kényelmes állapot volna: végre nem kellene eljátsszák az autonómia-harcos kutyakomédiáját.



Lássuk most egy kicsit közelebbről a tényeket
.


11%-on a munkanélküliség Hargita megyében

Erőteljesen növekedett a munkanélküliek száma megyei szinten. A múlt év utolsó hónapjában közel ezerrel nőtt a számuk, jelenleg 15 125 személyt tartanak nyilván a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél, ami 10,6%-os munkanélküliséget jelent. Ez a szám azt is jelenti, hogy megyénk jóval meghaladta a 7,8 százalékos országos arányt. Az előrejelzések szerint tavaszig csak rossz irányba változik a helyzet. A statisztikai adatokat összehasonlítva Hargita megye elérte az 1999-ben jelzett negatív csúcsot, amikor gyárakat zártak be. Országos szinten Hargita megye a feketelista negyedik helyét foglalja el, egy szinten Hunyad megyével. Legrosszabb a helyzet Mehedinţi (14,1%), Vaslui (14%) és Fehér(12,6%) megyékben, legkedvezőbb Ilfovban (2,4%).




Némileg jó hír, hogy a megyei ügynökség tanfolyamokat szervez Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Maroshévízen, ács, kőműves és gipszkartonszerelő szakmákban.




Székelykeresztúr: a lézengők városa




Keresztúrt az 1989-es „fordulatig” Hargita megye éléskamrájának tartották. Az itteni farmokról, feldolgozó üzemekből szerezte be mindenki – többnyire feketén – az élelmiszert. Mert működött itt tyúkfarm, disznófarm (egy időben még pulykával, sőt, struccal is kísérleteztek), a keresztúri „tejgyárban” készült a környék legfinomabb vaja, sajtja. Aztán volt számottevő könnyűipar: lenfonoda, cipőgyár, készruhagyár. És, persze, a nagyágyú, a legtöbb embert foglalkoztató vasöntöde. Mindez a ’90-es évek végére lassan leépült. A farmok bezártak, a fonoda megszűnt, az öntöde csak ¼ kapacitással dolgozik, a régi cipőgyár is csődöt mondott (bár ott próbálkoztak privatizálással). Új vállalkozás pedig az asztalosműhelyeket és az új cipőgyár-részleget leszámítva nem létesült. A város lakossága elszegényedett, sokan külföldön keresték/keresik boldogulásukat, de még többen vannak, akik csak lézengenek és munkanélküli segélyből élnek. Sajnos a városképet ők uralják: ha egy idegen végigmegy a város főterén, egyértelműen az a benyomása: Keresztúr a lézengők városa. Még egy zárómondat: a városban 1989 óta megszakítás nélkül RMDSZ-es vezetés volt/van.




Megkettőződött a munkanélküliek száma Udvarhelyszéken


A 2010-es év elejére közel kétezer személlyel emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma, 2008-hoz képest. Jelenleg 3260 munkanélküli személy szerepel a székelyudvarhelyi iroda adatbázisában, az elmúlt időben az alkalmazások száma alig haladta meg az ezret. 2009 folyamán megduplázódott a munkanélküliek száma Udvarhelyszéken, ugyanakkor egyre kevesebb állásajánlat érkezik a cégektől.
A tavaly egy hónap alatt, novembertől december 31-ig közel ezer személyt bocsátottak el munkahelyéről. Minden ágazatban magas a munkahelyüket elvesztettek száma, de ahogy eddig is volt a téli időszakban, legtöbbjüket az építkezési vállalatoktól bocsátották el.




2420 környékbeli, 840 székelyudvarhelyi munkanélkülit tartanak számon, s az utóbbiak közül 536 személy részesül támogatásban. A segélyezett munkanélküliek 42%-a nő, 39%-a középfokú, 7%-a felsőfokú végzettségű. A munkanélküliek 20%-a ötven év feletti.




Gyergyó: eladósodás



Jelentősen nőtt a munkanélküliség tavaly Gyergyószentmiklóson és környékén. Míg 2008-ban 1200 állástalant tartottak nyílván a munkaerőelhelyező ügynökségnél gyergyószentmiklósi kirendeltségénél, addíg 2009-ben már 3000 személy folyamodott munkanélküli segélyért. Az aggasztó szám pedig idén is növekszik, januárban 200 új munkanélkülit jegyeztek. Konkrétan a városban jelenleg 1260 munkanélkülit tartanak számon, ebből 103 fiatal, akik nemrég kerültek ki az iskolapadból. A Gyergyói-medencében jelenleg 9,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami a tavalyi év utolsó hónapjához képest jelentős növekedést jelent, hiszen, akkor 7,4 százalék volt. Nem csak a magánszemélyek küzködnek problémákkal, néhány vállalkozás is komoly gondokkal néz szembe. Több cég nem tudta kifizetni tavalyi adóját a helyi polgármesteri hivatalnak. A leginkább eladósodott vállalkozás 420 ezer lejjel tartozik, de van, akinek 380 és 200 ezer lejt kell fizetnie. A válság és egyre nehezebb körülmények között nagyon kevés új munkahely létesül, így az állás nélkül maradt személyek nem tudnak elhelyezkedni.



(folytatjuk)
ÉK: Székelyföldön 10% fölé szökött a munkanélküliség, a hivatalos statisztika szerint, de hogy mit mond a valóság, arról nem is jó beszélni.


Mai idézet:



Szeretnéd tudni az örök nyomorúság receptjét? Íme:



a.) Gondold ki, hogy a világnak milyennek KELLENE lennie.

b.) Alkoss szabályokat arra, hogy az embereknek hogyan KELLENE viselkedniük.



Aztán, amikor a világ nem engedelmeskedik, akkor mérgelődj nagyokat!



(Andrew Matthews)

Balázs Árpád, Fülöp D. Dénes, Lázár Hajnal, Zsidó Ferenc

Forras