2010. december 20., hétfő

A rövidlátó ember megrontja a világot



Isten az embert tökéletesnek teremtette. Az istenképű ember értelmes, de annyira nem, hogy azonnal pontosan átláthatná, milyen hatással lesznek a cselekedetei a világra. Nagy szabadságot adott nekünk Isten, arról a fáról szakíthatunk, ahonnan jólesik, kivéve persze a tiltott gyümölcsöket. Azaz az ember sokmindent tehet, sokféleképpen élhet. A szabadsággal együtt azonban nagy az ember felelôssége is, mert mint az Édenkert ôrzôje és művelôje nem tehet akármit. Az embernek körültekintôen, éberen, mindig az adott helyzetnek megfelelôen, Istenére és az Ô teremtett világára alázatosan figyelve kell meghoznia döntéseit.
Az eredendô bűnben élô ember nem így cselekszik, hanem önfejűen dönt. Úgy él, mintha mindent tudna, amirôl meg nem tud, arról azt gondolja, hogy az nem is számít. Csak önmagára, vagy a leszűkebb rokoni környezetére figyel, másra, a többi emberre, a természetre, Istenre nem. Valamennyi világvallás azt tanítja, hogy az ember a világ egészére, harmóniájára tekintve gondolkodjon és tevékenykedjen, rövidlátóan, önfejűen élve nem ronthatja meg a világot, a létezést.
Arra, hogy mit jelenthet a világ, a létezés megrontása, nézzünk egy történelmi példát, a Húsvét-sziget társadalmának összeomlását. A Húsvét-sziget területe durván 160 négyzetkilométernyi, más szárazföldtôl hatalmas távolságokra található. A sziget talaja termékeny, éghajlata szubtrópusi. A Húsvét-sziget kopár, növény és állatvilága szegényes, csak a hatalmas kôszobrok hívják fel magukra a figyelmet. 1722 húsvétján a kietlen, puszta szigeten a felfedezôk alig kétezer tengôdô ôslakost találtak. A szigeten nem láttak egyetlen három méternél magasabbra nôvô fát vagy bokrot sem, a növényzet fűfélékbôl, sásból és páfrányokból állt. Az állatvilág hasonlóan szegényes volt, a rovarokon kivül egyetlen ôshonos szárazföldi állat sem található, nincsenek sem denevérek, sem szárazföldi madarak, sem csigák vagy gyíkok. Az egyedüli háziállat a tyúk. A szigeten történteket az alapos régészeti feltárások alapján ismerjük, a leletek alapján készített megdöbbentô krónikát nemrég, pár éve közölték.
Valaha valóságos földi paradicsom volt, szubtrópusi ôserdôvel, igen gazdag növény és állatvilággal. Mivel a szigeten nem éltek ragadozók, a tengeri madarak háborítatlan fészkelôhelyeként szolgált. A telepesek 1600 éve, 400 körül érkeztek. Jól boldogultak, a sziget adottságaihoz alkalmazkodó összetett gazdasági, politikai rendszert építettek ki, fejlett kultúrával rendelkeztek. A vulkáni tufából faragott kôszobraik 8-20 méter magasak, van közöttük 270 tonna tömegű is. Ezeket a kôbányától sokszor csaknem tíz kilométerre kellett elszállítaniuk. Pálmafák törzsein görgetve, kötelekkel húzták ôket. A köteleiket egy, a szigeten ôshonos fa rostjaiból készítették.
A gazdag és termékeny szigeten a virágzás korszakában hétezer, egyes becslések szerint húszezer ember élhetett. A pusztulás nem hirtelen következett be. Kb. 800 környékén kezdték irtani az ôserdôt, a fa eleinte fôleg kenuk építéséhez és tűzifának kellett. A kôszobrok 1200-1500 között készültek. A görgetésükhöz használt pálmafa nem sokkal 1400 után végleg kiveszett a szigetrôl. A kötelek készítéséhez használt fa is kihalt, az utolsó, hírmondó példány a XX. században pusztult ki. A XV. századra nemcsak a pálmafák lettek oda, hanem letarolták az ôserdôt, valamennyi fafajtájával együtt. A szigetrôl szinte az összes fa eltűnt. Nem tudtak újabb kenukat építeni, az étrendbôl ettôl fogva hiányoztak a tengeren fogott halak. Kiveszett az összes ôshonos szárazföldi madár, eltűnt a tengeri szárnyasok jó része is.
A szigetlakók élelmét ezek után a mezôgazdasági termelés adta. Húsként ott volt a szigetlakók által hozott tyúk. A termékeny földeket gyorsan pusztította az erózió és a talaj egyre soványabb termést adott. Az emberek éhezni kezdtek. Lázadások törtek ki, elsöpörték a vezetô rétegeket, az arisztokráciát, a papságot. Felbomlott a rend, a nagycsaládok egymásnak estek, tombolt az erôszak, elterjedt az emberevés.
A megdöbbentô történetet megismerve jobban megérthetjük, mit jelenthet az, hogy az ember megrontja a világot. A bálványszobrokat emelô, csak önmagukkal törôdô, magukat felmagasztaló, rövidlátó emberek nemcsak közösségüket tették tönkre, hanem a természetet is. Felfoghatjuk, mit jelenthet az, hogy a bűnben élô ember eltűnik a Földrôl, hogy az apák bűnei miatt a fiak bűnhôdnek.
Más szigeteken valóban paradicsomi körülményeket találtak a felfedezôk. Nem szükségszerű az, hogy egy civilizáció elpusztítsa magát. A Húsvét-szigeten a tragédia oka az emberi rövidlátás. Mérlegelnünk kell lépéseink következményeit, nem maradhatunk meg, ha csupán a mára gondolunk. Az ember szó görög megfelelôje, az antroposz eredeti jelentése szerint a felfelé tekintô, a jövôbe nézô, a célt keresô lény jellemzôje. Az emberi civilizáció alapja éppen az, hogy az ember messzebbre, a távolabbi jövôre is tekint.
A Húsvét-szigeten élôk okosak lehettek, bölcsek nem. Az okos a dolgok közötti logikai kapcsolatokat, ok-okozati összefüggéseket vizsgálja, a bölcs inkább a dolgok, mintázatok közötti hasonlóságokra figyel. Míg az okos gondolkodáshoz elég a logika és némi képzelôerô, addig a bölcs megfontoláshoz a logika mellett még nagyon sok tapasztalatra, ismeretre és jókora képzelôerôre is szükség van. Míg az okos gondolkodás csak az egyszerű vagy leegyszerűsíthetô rendszerek vizsgálatára alkalmas, addig a bölcs gondolkodás a bonyolult, nagyon összetett dolgok elemzésére is használható. Az okosan gondolkodó képes arra, hogy egyszerűbb dolgokat ésszerűen áttekintsen, jól megértsen, megoldjon, a mában boldoguljon, sikeres legyen. Megmaradni viszont csak olyan civilizáció maradhat, amelyet a bölcsesség kormányoz, mert a bölcs ember képes arra, hogy a távolabbi jövôre is tekintsen. Tudjuk jól, hogy a bölcsesség kezdete az Úrnak a félelme.
A mai világunk a Húsvét-sziget nagyban, a szoboremelések fénykorának végén. Bálványai a piac, a haszon. A piac, a gazdaság működtetôje alapvetôen fontos. De nem lehet bálvány, fontosabb nála az ember boldogsága, az élete, a természet rendje és az Isten. A piac természeténél fogva csak a jelenre figyel. A fejlett országok meghatározó gondolkodásmódja az okosság. A globalizáció az egyformává tett világra törekszik, amelyben mindenütt ugyanazokat a termékeket -legyen az élelmiszer, élvezeti cikk, gépkocsi-, vásárolják, ahol ugyanazokat a filmeket nézik, ugyanazokat a zeneszámokat hallgatják. A nagyszámú, futószalagon gyártható terméket ugyanis gazdaságosabban lehet elôállítani és eladni. Az embereket a tudatipar, az antroposztól oly idegen eszmék állandó sulykolása veszi rá ennek a tarthatatlan és emberhez méltatlan életmódnak a követésére.
A demokrácia csak megfelelô, intézményesített szellemi irányítással működhetne fenntartható módon. Ha az emberek gondolkodását a tudatipar eszközei, mint a reklámok, a bulvársajtó, a kereskedelmi tévék és hasonlók határozzák meg, akkor az a civilizáció pusztulásra van itélve. A történelmi tapasztalat szerint ugyanis az egyforma igényű, szokású, gondolkodású és tudású emberek társadalma, az általuk alkotott civilizáció sérülékeny. Az egyformává gyúrt civilizációt már kisebb külsô változások is elpusztíthatják mert egy sokszínűséget, sokféleséget nélkülözô rendszer nem tud alkalmazkodni a külsô feltételek változásaihoz. A világ pedig manapság félelmetes ütemben változik.
A természetes környezetünk nem csupán helyi, hanem bolygó méretű romlása, a fajok sokféleségének nagymértékű csökkenése, a termôtalaj pusztulása mind az emberi élettér zsugorodásával jár együtt. A levegô és a vizek szennyezése, környezetünk mérgezése mai jelenség, a csak kôszerszámokkal rendelkezô húsvét-szigetiek eddig nem jutottak.
Amíg környezetünk romlásának hatása évtizedek során válik egyre fenyegetôbbé, az erôforrások felelôtlen pazarlása miatt, amit a globalizáció csak serkent, máris mély válságba jutottunk. A tengeri halászat hozama a túlhalászás miatt máris gyorsan csökken. Például az Atlanti-óceánban a tôkehal fogások hozama 1972 óta ez évre csaknem a nyolcadára zuhant vissza. A világ mezôgazdasági termelése lehetôségei határán ingadozik, a talajok pusztulása és az édesvíz hiánya miatt a gabonatermelés is visszaesôben van. A világ erdôvel borított területei 30 év alatt 12%-kal csökkent, gondoljunk most vissza a húsvét-szigetiek erdôirtásaira. Ráadásul a mai termelés és életmód fenntartásához nincs elég energia és nem is látjuk, hogy honnan lehetne. A világ kôolajtermelése már nem vagy alig növelhetô, sôt néhány éven belül, 2008-tól kezdve évi 2-3%-al csökkenni kezdhet. Pár évtizeden belül a földgázmezôk is kimerülnek, Észak-Amerika földgázkészleteinek apadása akár egy-két éven belül komoly ottani energiaválsághoz vezethet.
A világ mezôgazdasága messzemenôen épít a kôolaj és földgáz használatára. A mezôgazdaság gépesítése, a műtrágyák és növényvédôszerek alkalmazása a terméshozamokat két-háromszorosára emelte és ennek eredményeképpen Földünk lakossága rohamosan nôhetett. Az olaj- és földgázkészletek szűkössége miatt az olaj- és földgázárak többszörösükre emelkedhetnek. Az egyébként is szegény és eladósodott országok mezôgazdasága lesz az elsô, amely a növekvô energiaárakat nem tudja megfizetni. Ez az élelmiszertermelés erôteljes csökkenésével, emberek számillióinak, milliárdjainak gyengén tápláltságával, éhezésével és pusztulásával járhat együtt. A fentiek miatt megindult a világpolitikai szintér gyors átrendezôdése. Az Egyesült Államok a fenyegetô olajválság miatt közvetlen ellenôrzése alá akarja vonni a közel-keleti, közép-ázsiai olajtermelést, ez lehet a készülôdô iraki háború igazi oka.
A globalizáció káros hatásai és a civilizációs összeomlás veszélye ellen egyaránt védekeznünk kell. A világválság elsôdlegesen szellemi válság, a környezeti és nyersanyagválság csak ennek következményei. Meg kell ôrízzük magunkat és kultúránkat. Meg kell tartani népünket és országunkat. A Kárpát-medencében élôk másokhoz képest sokkal jobb helyzetben vannak. Az itteni föld gazdag termést ad és a környezetpusztítás sem akkora, mint másutt. Az itt élô népek különösen a közelgô válság esetén lesznek nagyon egymásra utalva. Nem szabad megengednünk, hogy kivülrôl újra feszültségeket keltsenek az itt élôk között.
Nem szolgálhatunk egyszerre Istennek és a mammonnak. Újuljunk meg keresztyén hitünkben és annak szellemében legyünk minél éberebbek. A szeresd felebarátodat, mint tenmagadat könnyebben felfogható parancs, mint az, hogy szeresd a Te Istenedet teljes szivedbôl és teljes lelkedbôl és minden erôdbôl és teljes elmédbôl. Az Isten iránti szeretet magában foglalja, hogy szeressem, óvjam, gondozzam Isten teremtett világát. Műveljem és ôrízzem.
Ne érezzük magunkat tehetetlennek. Bízzunk az Úrban és cselekedjünk jót. Átmeneti korszakokban még a nagyon kis változások is nagy átalakulásokhoz vezethetnek. Ezért nem gondolhatjuk azt, hogy egyetlen ember úgysem számít és az erôfeszítéseim úgyis hiábavalóak. Ilyen idôkben mégjobban igaz, hogy legyünk hasonlatosak a mustármaghoz vagy a kovászhoz. Valamennyien személyesen is felelôsek vagyunk azért, hogy milyenné válik világunk.

2010. december 4., szombat

2 barat es a haboru


-Te Pista, biztos forrasbol tudom, hogy novemberben elkezdodik a 3. vilaghaboru. Neked mi az elso gondolatod?


- Meglatogatnam, egy regi baratomat, egy jot beszelgetnek vele. Van egy lany aki reg ota tetszik. Elmondom neki mit erzek iranta. Soha nem tudtam oszinte lenni edesanyammal, de most megyek es elmondom neki azt ami vagyok, ugy erzem megerdemli. Reg ota vagyom ra hogy meglatogassak egy kicsi falut, de soha nem tettem. Elmegyek es megnezem milyen is az a falu. Mindig szerettem volna onfeledten tancolni enekelni, de soha nem volt batorsagom hozza. Most nem fog erdekelni. Megyek es tancolok enekelek. Van egy indiai etel amit szerettem volna megkostolni, de soha nem tettem, mert kellett a penz a lakasba. Megyek es eszek egy jot. Megalazva ereztem magam a fonokom altal, nem ereztem jol magam a munkahleyemen. Sok nehez pillanatot, orat, napot, hetet, evet okozott mar nekem. Megyek felmondok. Nekifogok faragni. Mindig is ereztem hogy szeretnek faragni, de nem tettem mert minden idomet energiamot es kedvemet felemesztette a regi munkahelyem es a lakasujitas amibe evek ota folyamatosan beleolom mindenm idomet es energiamot. Szivem melyen mindig azt ereztem, hogy termeszetkedvelo ember vagyok, hogy szeretnek menni a hegyekben gondtalanul celtalaunl setalva lassan, gyonyorkodve a szinekben, a madar dalaban, a nyari szello simogatasaban, az eg kek tengeren gondtalanul lebego kover felhokben. Soha nem volt idom ra....Soha tobbet nem fogok hazudni. Mindig csak az igazat mondom. Nem hagyom a hazug szavat, hogy e ngem vagy mast hatraltasson. Az igazat mondom akkor is ha orom, akkor is ha faj. Megalkuvo voltam. Megtanultam mit kell mondani es azt mondtam. Soha nem adtam szavat megerzeseimnek, mindig gyozott az esz, mindig gyozott a sablon.

Szeretnek lo hatara ulni, vagtatni mint a szel. Gyorsabban mint a gondolat, gyorsabban mint a felelem! Gyorsabban mint a szomoru mult emleke ahogy kepes szaguldani utanam. Gyorsabban mint a jovo gyotro aggaszto gondolata szaguld, feldult ideges agysejtjeim mellett!!!Mindig feltem lo hatara ulni! Mi lesz ha elvet? Mi lesz ha kitorom a nyakam, mi lesz ha orok eletemre lesantulok.Mi lesz ha a tiszta nadragom atveszi a lo tragyaszagat. Mi lesz ha loszor kerul a legutjaimba???Mindig tul veszelyesnek talaltam. Soha nem mertem meg a kozelebe sem menni. Bar a lelkem minden rezzenesevel arra vagytam, hogy egyszer vagtassak mint a szel....megyek, es kiprobalom. Nem erdekel semmi, hagyom a szivem vagtatni. Legalabb egyszer az eletben!!!!Viszek a lanynak viragot megcsokolom arcat nem baj ha visszautasit. Legalabb egyszer hagytam a szivem beszelni, dalolni, tancolni es vagtatni! Ezt fogom tenni.

- Pista te nagyon hulye vagy! Neked ehhez egy vilaghaborura volt szukseged?





... es te?... te mennyire vagy hulye?

2010. december 2., csütörtök

A reklam helye. Antalffy Tibor konyvek nalam.


Felhivas! Kedves Barataim  ! 


Az alabbi 5 konyvet (tobb peldanyban is) lehetosegem van nagyon kedvezmenyes (előállítási áron) megvasarolni (15 lej korul). Az iro kiadoja csodbe ment ezert kenytelen most, a meg megmaradt peldanyokat eladni. Ezert fodulok hozzatok, hogy akit erdekel barmelyik konyv az jelentkezzen nalam az elkovetkezendo 5 napban es vallalom a Magyarorszagrol valo hazaszallitast, majd Kolozsvaron, Gyergyoszentmikloson, Csikszeredaban az atadast. Nagy tiszteloje vagyok Tibor bá- nak, igazi nagytudasu, gazdag elettapasztalattal rendelkezo szemely. Tobbet megtudhattok rola ahttp://www.antalffy-tibor.hu/antalffy-ti


bor/ linken.


Ha barmi kerdesetek van, forduljatok bizalommal hozzam. (ec.pal.levente@gmail.com)

Szep napot. Kek eget

Dec.4.-5. legkesobb ertesitsetek.


1. Szeretném, ha sokáig dobognál


Ez nem egy egyszerű ismeretterjesztő könyv, ez az életben maradás stratégiájának szavakba öntött formája. — Ez a könyv az életünkről szól, arról a néhány évről, amit a Földön eltöltünk, és amit szeretnénk kellemesen, betegségmentesen végigélni, és egy kicsit tovább élvezni, mint a statisztikai átlag. Miért írom ezeket? Mert a magyar statisztika azt mutatja, hogy közülünk minden második embert a saját szíve viszi a sírba, amiben a legszomorúbb az, hogy ennek nem kellene így lenni, hiszen a szívkoszorúér meszesedésnek biztos előjelei vannak az emelkedett koleszterinszint és vérnyomás formájában. De mi van akkor, ha a szíved bizonyos mértékben már beteg? Ebben az esetben ez a könyv számodra is érthető formában ismerteti a betegség lényegét, és az élet meghoszszabbításának módját. Ne mond, hogy ez téged nem érdekel! A vietnámi háború során elesett amerikai katonák boncolásánál derült ki, hogy a koszorúerek elmeszesedése már a 18-20 éves fiatal férfiaknál elkezdődik.




2.Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás
A könyv borítójaA könyv címét, Mi volt előbb Isten vagy Ősrobbanás? a Következőképpen kell értelmezni: vajon Isten az Ősrobbanással teremtette-e a Világot, vagy az Ősrobbanás isteni teremtés nélkül következett be, majd 13,7 milliárd évvel később a színen megjelenő Ember alkotta meg magának az istent. Arról van szó, hogy a talány megfejtéséhez ily közel még sose került az Ember mint most, az Ősrobbanás felfedezésével. A jelek szerint a Világmindenség olyan precíz, kiegyensúlyozott alaptörvényekkel jött létre (teremtődött?), hogy az intelligens élet megjelenése törvényszerűnek tűnik. Néhányan ezt még szkeptikusan fogadják, de egyre több kozmológusnak tükrözi a véleményét. Az Isten és Ősrobbanás konfliktusának kibogozása során teljes mértékben nem bízhatunk a tudósokban, akiktől tévesen tételezik fel, hogy előbb vagy utóbb minden kétséget kizárva megmondják a helyes választ, ahogy ezt megtették a múltban sok más témával kapcsolatban. Ugyanis a helyzet most merőben más…….folytatás a könyvben.

3.A jövőnk véget ért!
A jövőnk véget ért!Az már senki előtt se kétséges, hogy pillanatnyilag a társadalmat veszélyeztető legnagyobb kihívás a világmérető gazdasági válság. Amennyiben a bajok gyökeréig akarunk lemenni, akkor észre kell venni, hogy valójában a válság oka a túltermelés, amit a szabadpiac önszabályozásában való hit hoz létre. A dogmához szorosan hozzátartozik, hogy az államnak nem szabad beavatkozni a gazdaságba. 2008 őszén, amikor a válság fekete felhői már felettünk lebegtek, Alan Greenspan megjelent a kongresszusi vizsgálóbizottság előtt, ahol Henry Waxman szenátor Greenspan homályos válaszát tisztázni akarta. „Vagyis, Ön rájött arra, hogy a világról alkotott képe, ideológiája nem fedte a valóságot, más szavakkal, rossz volt?” Amire a FED (amerikai jegybank) volt elnöke azt válaszolta: „Ez a megfogalmazás abszolút precíz.” Greenspan, a legfőbb kapitalista, tehát kijelentette, hogy a szabadpiac elmélete hamis. Ennek ellenére az oligarchák körmük szakadt táig ragaszkodnak hozzá. Ez természetes, mivel profitot akarnak. Profitot pedig csak termeléssel lehet elérni. Az termelés túltermeléshez vezet, amit csak háborúval lehet megszüntetni. Voltak is háborúcskák szép számmal az elmúlt 60 évben, de most akkora a válság, hogy egy-két pici háború nem hoz megoldást. Marad a III. világháború? — Ugye, ugye, nem kellett volna feltalálni a nukleáris fegyvereket, akkor most nem lennénk ekkora bajban.  

4. Született nők
A könyv borítója
Ez a könyv tulajdonképpen 65 novella gyüjteménye, vagyis nem egy regény, hanem 65 egymással nem összefüggő apró történet. Egyetlen egy dolog közös bennük, minden egyes történet főhőse egy nő. Máskülönben valamennyi novella a NŐ valamilyen tulajdonságát mutatja be. Ebből azonban nem következik az, hogy aki elolvassa ezt a 65 novellát, az megismeri a nőket. Ugyanis meg vagyok győződve arról, hogy a Nő megismerhetetlen. Lehet, hogy tévedek, de nem adom fel. A honlapomon a “Született nők” címlapja alatt időnként újabb és újabb történeteket vagy eseményeket teszek közzé, melyek mind azt célozzák, hogy a nőkkel kapcsolatos történetekkel foglalkozó könyv sose lehet teljes. 

5.Irány Ausztrália
A könyv borítójaTudod-e, hogy Ausztráliában: négy év ott-tartózkodás után kérheted az állampolgárságot?, hogy kivándorló vízum kérésed pontrendszer alapján bírálják el?, hogy a nyugdíjjogosultsághoz mindössze 10 év munkaviszony szükséges?, a rokkantnyugdíj jogosultsághoz elég egyetlen munkában eltöltött nap?, hogy az első 210 angolórád költségét az állam fizeti? De azért nem minden fenékig tejfel! Például a lakás, vagy lakásbérleti díja a hazai áraknak a többszöröse. — Ha viszont csak érdekes tájakat akarsz látni és ragyogóan akarod magad érezni, akkor Ausztrália az a hely, ahol ezt mind megtalálod. Különben a könyv teli van vicces történetekkel és szomorú emberi sorsokkal. Egy biztos, ha elolvasod, sokkal többet fogsz tudni Ausztráliáról, mint eddig.

Free Blog Counter