Himnusz-szobor
Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.
A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy isten alak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken, ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.
Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból gyűjtötték össze.
A szobor közelében egy kis márványtáblán a szobor szimbólumainak részletei olvashatók a szobrásznő tollából:
Magyar nemzeti Himnusz Szobor
A dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege. Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerékküllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok változását jelöli. Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak. A verssorok, mint kitárt szárny vagy kezek veszik körül az Isten alakját. A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a korona keresztjét tartja, felemeli.
Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi. A három halom alatt a Himnusz szó rovásírásos felirata látható, erre építettem fel a három halmot. A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar motívumokból, középen a Duna-Tisza ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi.
Ez az alkotás nem illusztráció, hanem a mi nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa bennem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes meghatározó népi és szakrális szimbólumokat. A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind súlyos jelentéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytonosságát illetően is.
Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang látható 63 vármegye nevével, valamint a "Magyarok bárhol a világon" felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, amelyből nemzeti himnuszunk szólal meg. Először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain. A harangjáték megszólal majd minden vasárnap majd déli 12 órakor, amikor a Mária kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én déli 12 órakor a Csíksomlyói Római Katolikus Templom harangjai szólalnak meg.
A harangot a Himnusz szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).
Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen hasonlóképpen a városok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka körhiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.
A tenyérlenyomatokat őrző csonkakör kompozíciót, mint napkorongot, a Tápiószentmártoni aranysz*rvas alapján mintázott sz*rvas tartja. A sz*rvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére (380 cm magas).
Az alkotás anyaga bronz, a boltíves fal, a hét boltíves oszloppal Süttői kő: 9 méter hosszú, négy és fél méter magas, lépcsőzetes alapon, amely az alkotás mondanivalójához és a kompozícióhoz alkalmazkodó, ahhoz méltó téren került örök elhelyezésre az Erkel Ferenc vonatkozású Budakeszi Szarvas téren.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése