Pogány Árpád: Wikipédia, avagy valóban szabad-e az enciklopédia?

Wikipédia, a szabad enciklopédia. Ekképpen definiálódik az az interneten íródó enciklopédia, amelyet közel 15 millió felhasználó szerkeszt világszerte és napi szinten (napszaktól függően) 10.000 – 35.000 oldallekérést kap a honlap szervere másodpercenként.

Bemutatni ezt talán senkinek nem kell, hiszen az internet felhasználói körében alapvető tudás-segédanyagként funkcionál a Google, a YouTube, valamint a Facebook, hazai körökben pedig az Iwiw mellett. Számos esetben történik rá hivatkozás, egyes eseteknél diplomamunkákban, cikkekben és szakdolgozatokban is. Kézenfekvő kérdés, hogy mennyiben lehet megbízható forrásként feltüntetni egy olyan oldalt, amit közel 15 millió ember szerkeszt szabadon? De lényegi kérdése írásomnak az is, hogy a szabad szerkesztés mellett mennyiben érvényesül a magyarországi Wikipédián az egyik alapvető irányelv, a „semlegesség irányelve”?

A Wikipédia deklaráltan a többség gondolatainak közlésével foglalkozik, ám szabályai előírják a kisebbség véleményének és kutatásainak közlését is. Mindez azonban így praktikusan nem alkalmas ismeretterjesztésre, annál inkább viszont az elterjedt téves információk propagálására.

Néhány probléma

(Vö.: Miért nem nagyszerű a Wikipédia?)

A Wikipédia szabadon szerkeszthető mivoltából fakadóan az egyes szócikkek forrásai nem feltétlenül megbízhatóak. A legtöbb szerkesztő semmilyen támpontot nem ad arra vonatkozóan, hogy az adott információ honnan származik, illetve olyan rövid életű weboldalakra hivatkoznak, amelyek hasonlóan zavarosak forrásukat illetően, így nehezen ellenőrizhetők le. Példaértékű helyzet állt elő egy hosszas vitában, amely a forráshivatkozásokról szólott. Eredmény azóta sem született az ügyben, a probléma így evidens módon azóta is fennáll.

Ha egy szerző hamis, vagy rossz információt közöl cikkében, ennek megtalálása és eltávolítása akár hetekbe, esetenként hónapokba is beletelhet, de kisebb ellenőrzői gárda esetén talán sohasem történik meg.

A szélsőséges kisebbségi vélemények annál nagyobb teret kaphatnak, minél kisebb az adott Wikipédia ellenőrzési képessége. Különösen igaz ez a nehezen ellenőrizhető, kevesek által ismert témákkal kapcsolatban, de nagyobb témáknál is könnyen csak a marginális, nem tudományos megközelítés jelenik meg. Az internetet használó olvasó általában kap némi támpontot afelől, hogy mennyire bízhat meg egy adott oldalon olvasottakban.

Például: tudja, hogy milyen elfogultságot, pontosságot és megbízhatóságot tételezzen fel, ha egy információt adott esetben a francia nagykövetség oldaláról, egy blogról, egy fórumbejegyzésből, egy tekintélyes hetilap online kiadásából, vagy épp egy rajongói honlapról olvas. Ezen kívül az oldal külső megjelenése, a helyesírási hibák gyakorisága, a fogalmazás és külalak igényessége, mind segítenek elhelyezni az adott lapot egy „megbízhatósági skálán”. A Wikipédia megbízhatósága egy fórum- vagy blogbejegyzés, valamint az Encyclopedia Britannica megbízhatósága között változik, de az olvasó csak a legritkább esetben tudja eldönteni, hogy az adott szócikk aktuális változata hol helyezkedik el az ominózus skálán.
A megbízható adatok, tények, szinte korlátlan mértékben keverednek - akár egy mondaton belül is - a spekulációkkal, tévedésekkel, vagy elfogult, egyoldalú magyarázatokkal. Egy hosszú vita eredményeképpen egy vitás lap stabil változata gyakran olyan argumentum ad temperantiam jellegű kompromisszumon alapul, amely egy adott álláspontot védő szerkesztők vehemenciájától, kitartásától függ és alig vagy egyáltalán nem tükrözi az adott téma szakmai megítélését, illetve azt a fajta szintézist, amit egy olvasó egy enciklopédia-cikktől elvárna. A nagyon igaz mondás szerint: „A történelmet a győztesek írják”. A Wikipédián pedig leginkább „a történelmet a legtöbb szabadidővel rendelkező szerkesztők írják” elv érvényesül. Egy kritikus megfogalmazása szerint a Wikipédia „az időmilliomosok diktatúrája”.

A Wikipédia ellenőrző mechanizmusainak korlátot szab, hogy a szerkesztők nagy része leginkább új szócikkeket ír, és csak egy kis részük foglalkozik a meglévő lapok javításával. Az ő tevékenységük is főleg a "Friss változtatások"-ban megjelenő lapokra korlátozódik. A javítások a meglévő szócikkekben gyakran felszínesek, csak a szöveg külalakját, helyesírási, formai hibáit javítják ki. Ritkább, hogy stilisztikailag is belejavítanak az apró fogalmazási változtatásokon kívül. Tartalmi lektorálás, pl. az adatok ellenőrzése források alapján, még a kiemelt szócikkeknél is nagyon ritkán történik. Jellemzően azokat a hibákat javítják ki az ellenőrzést végző szerkesztők, amik egy átlagos műveltséggel rendelkező, ám a témában laikus szerkesztő számára is első látásra feltűnőek.

Mindezek mellett könnyen valótlan információk terjedhetnek el, ha a szerzők tájékozatlan vagy elfogult szerkesztőkkel ellenőriztetik le írásaikat és a cikkek nem kerülnek időben kijavításra, vagy az idegen nyelvű cikkeket kritikus hozzáállás nélkül lefordítják.

A probléma forrása

A magyarországi Wikipédia alapvető problémája az, hogy egy kisebb csoport magáévá teszi az egész oldalt, harcos stílusukkal pedig minden másként gondolkodót elrettentenek saját véleményük közlésének merő szándékától is. Teszik mindezt azért, mert a „független források” nem igazolják az adott szócikk tartalmát, adott esetben elfogultságot kiáltanak, aminek következtében - szerintük - sérül a Wikipédia „semlegességi irányelve”.

E módszer tökéletesen illik korunk PC-dogmatikájába, aminek következtében kiküszöbölődik a direkt cenzúra intézménye, ugyanakkor annak lényege és eredménye még kiválóbb summázattal megmarad, aminek eredményeképpen az egyén önszántából fogja vallani a kötelezően elvárt gondolatokat.

Példa

A jogtudományban a vádak felállítása mit sem ér bizonyító erejű alátámasztások nélkül. A fenti cenzori működést alátámasztandó vegyünk elő egy példát. Egy néhai Wikipédia szerkesztő korábban megjegyzéseket vetett fel a Holokauszt szócikk kapcsán, melynek tartalmi hitelessége és rövidsége alighanem kételkedésre készteti a történelemben művelt és tanult olvasót. Mindezen megjegyzésekre, felvetésekre ellenérvek nem érkeztek, ellenben fenyegetés igen. A szóban forgó szerkesztő ellenérvek hiányában javítást eszközölt a szócikkben, amire mintegy automatikusan módosítással reagáltak, a javítást a Wikipédia egyik aktív és az oldalon közkedvelt szerkesztője módosította. A hasonló szerkesztések természetesen nem maradtak honorálatlanok, a Gabucino nevű szerkesztőt rövidtávon kitiltották a Wikipédiáról.

A kiválasztottak

A hazai szabad enciklopédia valódi problémája tehát ott érhető tetten, hogy egy kisebb, jól körbeírható, ám a névtelenség homályában működő, a jelenlegi gazdasági és politikai rendszer cenzori elvárását kiszolgáló, jó esetben „csupán” csak PC-injektált klikk gyakorlatilag kisajátítja a Wikipédiát, harcos stílusukkal pedig minden másként gondolkodót elrettentenek saját véleményük közlésének merő szándékától is.

A rendet első szinten az ún. adminisztrátorok tartják fönt, akiknek jogukban áll oldalakat törölni, azok változtatását megakadályozni, azaz zárolni azokat. Joguk van továbbá megakadályozni, hogy bizonyos személyek az adminisztratív üzenőfalra írjanak, valamint a problémák megvitatásra irányuló kezdeményezéseket (Rfc) törölni, ha úgy vélik, hogy ezek „rosszindulatúak” (bad faith), továbbá egy-egy szerkesztőt 24 órára eltiltani bármiféle szerkesztéstől (bűvszavuk a „trolling”, ha nézeteikkel, véleményükkel nem egyezik egy adott szerkesztő tevékenysége).

A rendfenntartás második szintje az ún. megegyezési bizottság, arbitration committee, amely előtt bárkinek joga van vitás ügyét fölvetni, és az ún. közvetítők döntik el, hogy mi történjen. Általában eltiltanak bizonyos szerkesztőket egy időre (vagy örökre) bizonyos témák szerkesztésétől, ha ezek zavarják a szokásos üzemet.

A szerkesztők jelentős többsége objektív tudás és ismeret hiányában, viszont különböző jogkörök teljében a felvetésekhez - mint a példákból pontosan kimutatható - hozzászólni nem tudtak, viszont a „három visszaállítás szabályát” kihasználva bármilyen, a világlátásukkal ellenkező véleményt törölni tudnak, méghozzá oly módon, hogy az az eredeti szerkesztő szabályszerű (!) blokkolásával jár. Ennek alkalmazása a következő: amint a módosítás megtörténik, egy szerkesztő elkezdi visszaállítani a lapot annak korábbi változatára. Amikor az ő 24 órán belüli háromszori visszaállítását "ellövi", jön a következő szerkesztő, akinek szintén három lehetősége van a visszaállításra. Ezzel az eredeti szerkesztőt sikerült is ellehetetleníteni, hiszen az a negyedik visszaállításnál már a szabály szerint blokkolható. Velük szemben retorzió nincs, jogorvoslati kérelemmel élni pediglen csak náluk lehetséges.

Összegezve

A Wikipédia saját állítása szerint egy semleges, független, objektív és általános lexikon, melyet bárki szerkeszthet. Saját állítása szerint. A cikkek a közzététel után a köz tulajdonává lesznek, és a lexikon a köz hasznát, valamint a tudás rendezett összegyűjtését szolgálja. Valójában azonban a Wikipédia a legkevésbé sem objektív, ennek következtében egy részrehajló, manipulatív, értelemszerűen dezinformációkat közlő oldal, amelyet a tudás egyik forrásaként használnak a laikus internetezők. Ennek oka, hogy a Wikipédiát birtokba vette egy szűk, de tetten érhető kisebbségi szerkesztő réteg, akik gyakorlatilag saját kis diktatúrájukat építették ki azon a honlapon, amit ezrek olvasnak Magyarországon naponta. Az átlag tudású, felületesen informált, esetleg könnyen megvezethető emberekre nézve pedig mindez nemhogy informális jellegű, de egyenesen káros lehet. Természetesen mindez nem vonatkozik a Wikipédia mindegyik szócikkére, befolyásoló mivolta azonban a fenti példák - és a be nem mutatott, ám a szerkesztői oldalakon és vitalapokon rövid kutatás után fellelhető esetek - fényében tagadhatatlan, „szabad” titulusa „független” mivolta pedig szimplán az önjelöltségnek köszönhető, ami egyebet sem takar, hangzatos és megnyerő marketing lózungnál. Sajnálatos, hogy ezen szavak valódi tartalma lassan kivész és a „cenzúrázott”, „dezinformatív”, „hiteltelen” és „hazug” jelzőkké fognak metamorfizálódni.

Forras:www.ellenkultura.info