Ordas gondolatok

"P" barátom kérésére utánanéztem az ordas szó jelentésének, ugyanis jómagam se ismerem tulajdonképpeni jelentését. A mesebeli ordas farkassal és a XIX.,XX. századi ordas eszmékkel tudom összekötni ezt a szavat.

Lássuk mit mutat a gugel (nemsokára veszek egy magyar értelmező szótárt is, mert mi van ha hazudni fog a gugel?:)

Ordas. Eredeti jelentése: barnával tarkázott fekete mint bunda színe (olyasféle szó, mint a "cirmos"). Aztán később a melléknévi jelentése telítődött a farkas kegyetlenségével, így lett az ordas jelentése pusztító, kegyetlen, gonosz. A mai napon mindenki ordas, aki nekünk ellenszenves, legyen az jegyellenőr, tanár vagy esernyő.

Ordas

Nagyközség. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye dunavecsei j. -ban, a Duna partján, (1910) 849 magyar lak., gőzhajóállomással, postahivatallal, u. t. Dunapataj. Történeti nevezetességű hely a határban a dákosi sík. Itt ütötte föl az 1709-ik év telén hadi sátorát a dunai rengeteg erdők enyhében II. Rákóczi Ferenc, túl a Dunán pedig az ellentábor állott az imsósi erdővel átellenes Dunapart magas ormán a paksi határban, gr. Batthyány vezérlete alatt. - L. még Bácsordas, Ungordas. És egy forumozó véleménye: "A farkas vagy szürke farkas (Canis lupus) a ragadozók családjába tartozó, kutyaféle állat. Belőle háziasították a kutyát (Canis familiaris). Tágabb értelemben farkasnak neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül több más fajt is: ezek a prérifarkas (Canis latrans), a vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus) és a sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus). Az ordas egy színmutáció. Erőltetetten olyan értelmet próbálnak adni neki mintha vadabb gonoszabb lenne de ez nem igaz, a kutyafélék nagyon logikus lények. Sok tévhit kering róluk."

Majmok között

Az Óperenciás tengeren túl

Ahol a kurta farkú malac túr




A héten az egyik utazási iroda vezetôjétôl olyan híreket kaptam, amelyek szerint néhány tucat ELTE TTK-s hallgató azzal a kérdéssel fordult hozzájuk, hogy merre van az Óperenciás-tenger, illetve hogy szerveznek-e oda társasutakat. Az állítás meglepô volt, de hamarosan rájöttünk, hogy ez csakis a Nyelvi Sarok népszerûsítô hadjáratának lehetett az egyenes következménye. S hogy azok se maradjanak tudatlanok, akik még nem jutottak el a(z) [cenzúrázva] Tours-hoz vagy valamely konkurrens céghez, mai írásunkban választ adunk a szóbanforgó kérdésre, sôt sok másikra is.







Ehhez elôször is a népetimológia fogalmát kell tisztáznunk. Tulajdonképpen úgy lehetne ezt magyarra fordítani, hogy naiv, népies szómagyarázat, és azt a folyamatot takarja, amelynek során az egyszerû emberek megkísérlik jelentéssel felruházni, illetve "érthetô" alakra hozni azokat az idegen nyelvekbôl átvett kifejezéseket, amelyek magyarul meglehetôsen értelmetlennek tûnnek (mert azok is). Például a szôlô kártevôjét, a peronoszpórát, falun gyakran nevezték, és nevezik máig is "fene rossz porának", ami hangzásban hasonlít az eredeti szóhoz, valóban lényegesen több jelentéssel bír magyarul, mint az elôbbi, és találó is, amikor a levelek alján kialakuló bolyhos képzôdményeket porhoz hasonlítja.







Ugyanezen az úton alakult ki a számszeríj szó is, amelynek gyakorlatilag semmi köze se a számhoz, se a szerhez, és az íjhoz is csak annyi, hogy nyilak kilövésére használták (a mechanikája eléggé különbözik az íjétól). A kifejezés úgy jött létre, hogy egy szláv szót "magyarítottak" ôseink. E szó egyébként az oroszban például szamosztrelként él, és annyit tesz, hogy "magától lövô". Az még érdekesebb, hogy a számszeríj szóval sokan még mindig nem voltak megelégedve, és még tovább alakították, hogy végül szerszámíj lett belôle...







Ugyancsak szép népetimológiai példa a tubarózsa, amely még csak nem is a rózsafélékhez tartozik (hogy a tuba nevû hangszerhez milyen kevéssé hasonlít, azt meg inkább nem is taglalom). Ez a latin tuberosa, vagyis "gümôs" szó átalakulásával keletkezett, mégpedig azért, mert az egyszerû emberek e furcsa kifejezést úgy tették "értelmesebbé", hogy a végzôdést rózsaként fogták fel, az elôtagot pedig a "tubica, galamb" jelentéssel ruházták fel. Érdekességképp megjegyezhetjük, hogy történetét tekintve a tubarózsa végeredményben közelebb áll a tuberkulózis szóhoz - amelyet magyarra tüdôgümôkórként ültettek át -, mint a rózsához.







Ezek után valószínûleg senki nem fog megütközni azon, hogyha bejelentem, a hóhányó szó sem függ össze sem a hóval, sem a lapátolással (sem a túlzott alkoholfogyasztást kísérô, illetve követô, legtöbbször migrénes fejfájás társaságában jelentkezô aktivitással). Igen, igen, itt is a "nép" avatkozott be, a hohano szót alakította át. E kifejezés pedigréje egyébként erôsen megkérdôjelezhetô, hiszen az eredetileg "hazug" jelentésû cigány szó az alvilági nyelv útba ejtésével érkezett a köznyelvbe. Széles körû elterjedéséhez persze szükség volt a hóhányó ártatlan hangzására is.







A Nyelvi Sarok legelsô cikkében azt az azóta megválaszolatlan kérdést is fölvetettük, hogy miért jelent a tucat tizenkettôt. E szó gyökerei is a latinba, illetve az ógörögbe nyúlnak vissza. Latinul a tizenkettôt duodecimának, görögül dodekának mondták (ez fennmaradt olyan szavakban, mint a dodekafónia - a tizenkétfokú zene -, illetve a dodekaéder), és számos európai nép megôrizte e szót. Itt nemcsak az újlatin nyelvekre kell gondolnunk - spanyolul például a tizenkettô docena - hanem más nyelvcsaládok nyelveire is, mint például az angol vagy a német. E nyelvekben párhuzamosan élt tovább a saját kifejezés és a latin eredetû, angolul például a dozen és a twelve, németül a dutzend és a zwölf. A magyarba feltehetôen német közvetítéssel érkezett a tucat szó, amelynek jelentése a fentiekbôl nyilvánvaló kell hogy legyen (mint ahogy eddig is az volt).







Míg a tucat szó etimológiája csak részben tekinthetô népetimológiai példának, hiszen a hangkép alig változott meg a német verzióhoz képest, az Óperenciás-tenger a népetimológia csaknem minden különös ismertetôjegyét magán viseli. Története nagyon érdekes: a Habsburg Birodalom idejében az osztrák Enns folyón túli területeket Ober-Ennsnek hívták, ami körülbelül annyit tesz, hogy az "Ennsen túli terület" (micsoda véletlen egybeesés!). Az ott szolgáló magyar katonák tréfásan Oberennsiára ferdítették ezt az elnevezést, mintha külön országról lett volna szó * . Ebbôl hamarosan Óperencia lett, akik pedig Észak-Itáliában táboroztak, azok még a Földközi-tengert is megláthatták, és erre hivatkoztak Óperenciás-tengerként. Akikre tehát az utazási irodában furcsán néztek, és akiknek azt válaszolták, hogy nem, nincsenek társasutak az Óperenciára, az bátran menjen vissza, és követeljen kártérítést, amiért téves információt adtak neki! (Bár lehet, hogy jobban jár, ha inkább beletörôdik a vaskalapos hivatalnokok értetlenségébe, és ehelyett vesz egy repülôjegyet a Földközi-tenger valamely üdülôvárosába.)







Arról sajnos nem tudunk pontos információval szolgálni, hogy az Üveghegy merre helyezkedik el, de ha van köztetek hegymászó, aki járt már arrafelé, akkor szívesen vesszük, ha megosztja velünk ilyen jellegû földrajzi ismereteit, amelyeknek mi sajnálatos módon híján vagyunk.







* Ezek a bakák egyébként más kifejezések fejlôdéstörténetébe is belekontárkodtak (a szó legnemesebb értelmében). Az ô nevükhöz fûzôdik például az angyalbôr megszületése, amely valószínûleg a pantallérig vezethetô vissza, ez pedig a puska vállszíjának volt régen a neve. Az angyalbôr genealógiája: pantallér ® antallér ® antalbôr ® angyalbôr. Ezt a következtetést támasztja alá, hogy az angyalbôr a XVIII. századig csak a puskaszíjat jelentette, csak századunk elejére nyerte el mai jelentését.

Forrás

The Fountain - A forrás -filmajánló

Tom rákkutató. Megszállottan keresi a betegség ellenszerét, hogy meggyógyíthassa feleségét, Izzi-t. Mindeközben a haldokló Izzi belekezd egy könyv megírásába, melynek A forrás címet adja. A könyvben egy 16. századi konkvisztádor azért indul a közép-amerikai dzsungelbe, hogy meglelje a fát, melyről a maják ősi mítoszai szólnak. Aki ugyanis iszik annak nedvéből, örökké élhet. Tom kutatásai során egy különleges fára bukkan, melynek felhasználásával talán képesek lehetnek legyőzni a halált…





Magányos gömb lebeg az űrben. A gömb utasa egy hatalmas és különös fával egy haldokló csillag, a maják hiedelmeiben a holtak országaként emlegetett Xibalba felé halad.





Darren Aronofsky ismét nagyot alkotott. A forrás már az első perceiben magával ragadja az embert és nem ereszti egy pillanatra sem. A történet, bármennyire is furcsának tűnhet az elején, egy kerek egésszé áll össze. Azonban ebben a filmben nem a történeten van a lényeg. Hanem a mondanivalón. Számomra ez a film arról szól, amitől az emberek a leginkább félnek, és ami mindenki életében elkövetkezik egyszer: a halálról. Izzi és Tom története szomorú, ám egyszersmind gyönyörű is. A film titokzatos vándora, Tom, az örök életet elért ember, aki menekül a halál elől. Nem képes hátrahagyni félelmét, ellentétben feleségével, így ő az időn keresztüli bolyongásra ítéltetett, míg végül eljut Xibalbába, aholis megvilágosodik. És a film végén kiderül, hogy aki az öröklétet hajszolja, az egyáltalán nem biztos, hogy azt éri el, amire áhítozik.

Forras

Weöres Sándor - Majomország

- elmondja: Latinovits Zoltán –
Hej de messze majomország,
ott terem majomkenyér,
majomablak majomrácsán
majomnótát ráz a szél.

Majomtéren, majomréten
majomhősök küzdenek,
majomszanatóriumban
sírnak majombetegek.

Majomtanártól majomlány
majomábécét tanul,
gaz majom a majombörtönt
rúgja irgalmatlanul.

Megépül a majommalom,
lesz sok majommajonéz,
győzve győz a győzhetetlen
győzedelmes majomész.

Majompóznán majomkirály
majomnyelven szónokol,
egyiké majommennyország,
másiké majompokol.

Makákó, gorilla, csimpánz,
pávián, orángután,
mind majomújságot olvas
majomvacsora után.

Majomvacsoraemléktől
zúg a majomreterát,
majombakák menetelnek,
jobbra át és balra át.

Rémületes majomarcot
vágnak majomkatonák,
majomkézben majomfegyver,
a majmoké a világ.

Online hangos versek

Mit tegyek akkor, ha már rájöttem arra, hogy milyen szerepekre tanítottak, s nem akarom játszani azokat?

Feldmár András gondolatai:

Ha le tudtam vetkőzni az összes maszkot, amit rám kényszeríttettek, s megtaláltam a saját arcomat, akkor tudom, hogy ha valamit el akarok érni, akkor bizonyos ruhát s bizonyos arcot kell magamra vennem, másképpen kell megfésülni a hajamat stb. Ilyenkor én ezeket megteszem. Nem akarom a fejemet beverni a falba azért, hogy véres legyen a fejem. Tehát például akkor, amikor a skizofrének emberibb kezelésére akarom rávenni egy kórház orvosait, szívesen fölveszek egy nyakkendőt és zakót is, hogy eljátsszam a szerepem, hogy úgy nézzek ki, mint valaki, akiben ők hinni tudnak, valaki, akire hallgatni tudnak. A fontos az, hogy önmagamban ne játsszak szerepet, Önmagam ellen ne játsszak szerepet. Persze a mai társadalomban feltétlenül szükséges, hogy néha kiadjam magam valakinek, különben bezárnak, különben nem engedik meg, hogy itt beszéljek nektek. Akkor inkább bezárnának egy kórházba. Tehát nem lehet minden szerepet levetkőzni, de lehet válogatni azok között a szerepek között, amiket az embernek feltétlenül meg kell tartania azért, hogy társadalomban éljen. De ilyenkor már szabadon választja azokat a szerepeket az ember s nem félelemből.





Érdemes beszélni egy keveset a mester és a tanítvány kapcsolatáról is, arról, hogy milyen egy demagóg, és milyen egy valódi mester. Arról, hogy, ki a mester és ki az úr. Arról, hogy amikor valakinek a tanítványa leszek, akkor elárulom-e magam vagy pedig valóban a saját utamon haladok előre a mesterem segítségével, Arról, hogy ezt hogyan lehet megtudni.





Az egyik legnagyobb olyan mester, akit nagyon sokan demagógnak gondolnak, egy indiai guru, akit Bhagwan Rajnees-nak hívnak. Ő azt mondta, hogy amikor olyasvalaki közelében vagyunk, aki mesternek adja ki magát, akkor nagyon oda kell figyelnünk a saját szívünkre, s azt kell megkérdeznünk magunktól, hogy amikor ennek az embernek a közelében vagyok, akkor távolodom-e önmagamtól, vagy közeledek önmagamhoz. Tehát azt, hogy ez az ember, s ennek az embernek a tanításai, elvisznek-e önmagamtól valahová hozzá, tehát kihasznál-e engem, vagy inkább azt érzem, hogy ennek az embernek a közelében egyre közelebb kerülök a saját középpontomhoz. Nem arról van szó, hogy az ember nem tudja megtéveszteni magát, hogy nem lehet hibát véteni, de szerintem nincs jobb mutató, mint ez annak megállapítására, hogy ki lehet valaki számára valódi mester, s ki hamis mester. De ha az ember talál önmagának egy valódi mestert, akkor egy háromszög alakul ki. Ilyenkor a mester, a tanítvány és az Isten - vagy nevezzük nagyobb intelligenciának - eggyé válik. Az ember tanulása közben a legizgalmasabb pontokon nyilvánvaló, hogy ez a három csak része egy nagy valaminek. S ilyenkor már persze megtörténik az, hogy a tanítványból is mester lesz, s a mesterből tanítvány, vagy mind a kettő mester lesz, s akkor az egyik megy tovább. Ez pontosan az ellenkezője annak, amiről korábban beszéltem, szóval korábban az úrról s nem a mesterről beszéltem.





Még néhány szót szólok az ideálról. Mondjuk, az élet az olyan, hogy én itt állok, és millió labda jön felém. Vannak kék labdák, piros labdák, fehér labdák, fekete labdák, mindenféle színű labdák repülnek felém, Ha van egy ideálom, akkor az olyan, mintha azt mondanám, hogy nekem fekete labdák kellenek. S akkor hiába jön felém mindenféle labda, egyik sem kell, várom a fekete labdákat, és káromkodom, hogy olyan kevés fekete labda van, sohasem jön fekete labda, De már egy piros elment, amit elkaphattam volna, vagy tizenöt sárga, meg rózsaszín, meg mindenféle, nekem azonban nem kellenek, mert én olyan ember vagyok, aki feketére vágyik. Tehát, ha az embernek van egy ideálja, akkor rengeteg dolog történhet meg, de ő elsétál mellettük. Észre sem veszi az ilyen kegyeket, mert van egy ötlete, van egy elképzelése arról, hogy neki mi kell, s ki ő, s közben elveszíti azt, amije éppen van, mert valami másért küszködik. Szerintem ez rettenetes dolog. Mikor pedig végre kap egy feketét, akkor rájön egy év múlva, hogy a fekete nem is jó.

Forras

Van élet a halál elött?

Ajánló

Mindannyian folyamatosan hipnózisban élünk, és azok az emberek, akik, felébrednek az álomból, és elkezdik a saját életüket élni, nagyon megijesztenek bennünket. A film Feldmár András állandó önvizsgálatra sarkaló, rendkívül nyugtalanító gondolatkörét dokumentálja, és közben megismerünk, egy állandó önvizsgálatot tartó, rendkívül nyugtalanító módon gondolkodó embert.

Pénz és spiritualitás

Te mokány vagyé?

Rég nem volt egy bejegyzés sem a titokzatos lázam miatt, de ma végre sikerült leülnöm a gép elé. Már-már kezdtem feladni, hogy találok valami jó írást, amikor rátaláltam erre a blogra mondtakvolt.blog.hu .

Elöször 5 percet kacagtam a következo viccen:

Két székely a vásárban meglát egy szamarat. Az egyik odamegy és megkérdi a gazdától:

- Mondja, miféle állat ez?

- Magar! (szamár)

Visszamegy a komájához:

- Azt mondta, hogy madár.

- Eriggy kérdezd meg, miféle madár!

Visszamegy és megkérdi. Erre a gazda:

- Ti-am spus ca-i magar! (mondtam már, hogy szamár)

Erre a székely a komája felé:

- Azt mondta, hogy cámpuszmadár.

A blog bemutatkozója: Kevés tudatossággal, mérsékelt hozzáértéssel, de annál több lelkesedéssel próbálok eszközöket találni egy kis nyelvi felüdüléshez. Régimódi szavakról, pár szóban (avagy érdekes, hangzatos kifejezések, tájszavak, szakszavak, nevek és megnevezések összerostálva)

És akkor lássuk ki a mokány:

A magyar nyelvben eredetileg román ember fonévi jelentésben élt (15-16.sz.tól, többnyire Erdélyben). Mai legelterjedtebb (melléknévi) jelentése zömök, szívós.

Eredete a román moaca – dorong, husáng, bunkó – fonévre vezetheto vissza.

A mocan szó jelentése a román nyelben: havasi román népcsoport tagja, pásztorkodással foglalkozó havasi ember.

Alakváltozatai: mokán, makány, mókány

A mokány szó nyelvünkben burjánzásnak indult, ennek köszönheto a sokféle, helyenként eltéro – vagy teljesen módosult – jelentéssel és alakkal bíró változat:

1. havasi román (Gyergyószentmiklós, Szatmár, Torda, Mezoség, stb.)

2. juhosgazda (Zajzon)

3. csebrek készítésével és eladásával foglalkozó román ember (Szék, Ördöngösfüzes)

4. apró termetu, szívós, eros, hegyi ló, szarvasmarha, ember (Magyarszovát, Kászonaltíz)

5. durva, faragatlan, de önérzetes, szilárd jellemu ember (Szárazajta, Farkaslaka, Rugonfalva)

6. értelmetlen, érthetetlen (Érmellék)

7. hitvány (Paks)

8. durva, vad (Csenger)

9. ügyetlen, ostoba (Mezobánd)

10. faragatlanul, illetlenül viselkedo

Mokányok címu 19. sz. eleji bukaresti képeslap. Abban a korszakban a mokányokra - a nemzeti hagyományok szívós pásztoraira - csodálva tekintettek.

Forrás

A céltalanság veszélyei

Én réges-régen fizikusként diplomáztam és szereztem doktori fokozatot. A fizikusoknak – ha nem tudnák – azt tanítják, hogy az egyetlen lényeges dolog a világon, a látható és mérhető anyagi valóság. Aztán ahogy öregedtem és pláne amióta hosszú pénzügyi tanácsadói pályámat futom – rá kellett jönnöm, hogy a dolgok nem egészen így áll.



Mi a lényeg? Az életben az emberek életét alapvetően az határozza meg, hogy milyen célokat tűznek ki maguknak. Alapvetően az, hogy mi lesz az életünkben, azt nem az határozza meg, milyenek a körülményeink, van-e szerencsénk, vagy sem, hanem az, hogy mit akarunk elérni, milyen céljaink vannak.





Mondok néhány példát erre. A súlyos esetekkel foglalkozó orvosok állítják, hogy a beteg felépülése alapvetően attól függ, hogy van-e célja és meg akar-e gyógyulni. Akinek komoly oka van arra, hogy meggyógyuljon, (vagy akár komoly okot teremt magának!) az meggyógyul.





Célok nélkül még egy egészséges ember is könnyen meghal. Több fiatal, 50 körüli nyugdíjas rendőr is járt nálam mostanában, (a rendőrök eddig még 25 év szolgálat után nyugdíjba mehettek). Mindegyik állította, hogy rendszeresen és gyakran előfordul, hogy a makkegészséges, bőven 60 alatti frissnyugdíjas rendőr kollégájuk, pár év alatt meghalt – mert úgy érezték, nincs miért élniük.





Mondok egy pozitív példát. Magyarország ingatlanpiaca világelső: nálunk a lakosság 93%-a a saját tulajdonú házában, lakásában lakik. (Összehasonlításként ez az arány a legtöbb fejlett országban 60% alatt van.) Sok közgazdász szerint egy ilyen magas arányú magántulajdonú lakásállomány egyszerűen lehetetlen. Az emberek jelentős része nem lenne képes lakást vásárolni. A dolog azonban nem így működnek.





Hogy keletkezik egy ilyen lehetetlen? Nézzünk meg egy átlagos fiatalt! Abban nő fel, hogy körülötte mindenkinek van saját lakása. Amikor elkezd dolgozni, teljesen sajátjának érzi a célt, muszáj, hogy neki is legyen egy saját lakása. Ezért messze az átlag erőfeszítés felett megtesz majd mindent a következő években, hogy neki is legyen saját lakása. És a kör a következő generációban újra indul. A közgazdászok, meg csak vakarják a fejüket a "csoda" láttán!





Az emberek többsége, nem tűz ki hosszútávú célokat. Időnként álmodoznak, meg mindenféle ködös elképzelés kavarognak az agyukban, de igazából nem terveznek.





Mert célokat tervezni nem könnyű. A legtöbben úgy gondolják, hogy ez igazán egyszerű: veszünk egy darab papírt és leírjuk, mi mindent szeretnénk.





Erre sokan azt mondják: minek leírni? Elég, ha fejben kitalálom! Nem elég... A leírt szónak az ereje hatalmas. A kínai mondás szerint a leghalványabb tintával leírt szó is erősebb, mint a leghangosabban kimondott.





A népszerű történet szerint, a Yale egyetemen 1953-ban felérést végeztek a végzős hallgatók körében, kinek vannak leírt hosszútávú céljai. Mindössze 3%-nak volt. Majd 20 év múlva újra elvégezve a felmérést, kiderült, hogy ennek a 3%-nak nagyobb a vagyona, mint a maradék 97%-nak.





Ez a történet nagyon szép és nagyon szemléletes – csak egy baj van vele, hogy nem igaz. Így ebben a formában ez egy városi legenda. És a gond az, hogy eddig hasonló felméréseket még senki sem végzett. Rövid távon a pszichológusok már egyértelműen bizonyították, hogy a leírt hosszútávú célkitűzés erősen segíti a megvalósulást, de húsz évet még senki sem tudott rászánni a dologra.





Ettől függetlenül ez a dolog nagyon is működik. De miért kell leírni? Erre több fajta elmélet is született.





Doubravszky György kicsit ezoterikusan ezt a következőképpen fogalmazta meg: Tegyük fel, hogy van egy emberek feletti valamiféle szellemi hatalom, ami jóindulatú. Jót szeretne velünk tenni, szeretné a kívánságainkat teljesíteni. Bele néz a fejünkbe, és mit lát? Egy nagy káoszt, kavargó, egymásnak ellentmondó vágyak kusza halmazát. Hol azt kívánjuk, hogy a szomszéd tehene dögöljön meg, hol meg azt, hogy a szomszéd maga. Ezt a mi jó szellemünk képtelen teljesíteni. Ezzel szemben, ha leírjuk mik a hosszútávú céljaink, ez számára egy "bevásárló lista" és szépen elkezdheti teljesíteni.





A pszichológusok szerint a cél leírása elköteleződés a cél mellett. És aki elkötelezi magát valami mellett, az sokkal valószínűbb, hogy meg is valósítja. Fogalmam sincs hogyan, de ez a dolog működik.





Akárhogy is nézzük, a legnagyobb sikert biztosító tettünk, ha életünk nagy céljait meghatározzuk, és ezek leírjuk. Én már válogatós lettem: akinek nincsenek hosszútávú céljai, azoknak előre mondom, nem tudok segíteni. Az nem baj, ha nagyon nagy (akár lehetetlenek tűnő) dolgokat terveztek meg: ha nagyon akarják megoldható. De ha csak azon töprengenek, miből oldják meg a holnapi bevásárlást, akkor menjenek a lottózóba.





Még egyszer megismétlem: a siker legfontosabb összetevője, ha kitűzzük a céljainkat. Mert ha ez megvan, biztos hogy megtalálják az ahhoz vezető utat, és csak találnak valakit, aki tényleg segít ezt megvalósítani.

http://tothandras.hu/

Székelyföld jövője

Szép ígéretek kontra eladósodás, munkanélküliség

Mivel mostanában egyre többször merül fel a téma, hogy merre tovább ebben a gyönyörű országban,így ma egy
ezzel kapcsolatos cikket vágtam be. A cikk a számok nyelvén fogalmazza meg a nyers székelyföldi valóságot.
Tombol a munkanélküliség, pénztelenség. Vajon hol rontották, rontottuk el, hogy napjainkban e áldott föld gyermekei,
(reménysége, jövője) a más földjein keresik a megélést-túlélést ?
A kérdésre a választ, amelyet bizonyosan sok száz honfitársam már feltett, a következő bejegyzésekben igyekszem majd megkeresni.

És következzen a cikk:



Nincs Romániában még két olyan megye, ahol annyi konferenciát tartottak volna a régió jövőjéről, autonómiájáról, mint a Székelyföld csücskének számító Hargita és Kovászna megyében, az elmúlt húsz esztendőben. Az érdekképviseleti szövetség folyton azt hangsúlyozza, azért kell ott legyen a kormányba, hogy tudja képviselni a magyar közösséget, vagy elfogadtassa a kisebbségi törvényt. Nem lenne könnyű felsorolni az ígéreteket, de nem is szabad, mert hosszú lenne a lajstrom, s magunk sem emlékszünk mindenikre.

Azt mondták, ott kezdődik a székelyföld, ahol találkozol a rossz utakkal, ez ma is érvényes. Azt mondták, együtt az autonómiáért, válaszd a jövőt, több pénzt székelyföldnek, magyarokért a kormányban, közben eltelt húsz év és sereghajtók lettünk, a többi megyék elhúztak mellettünk. Nem voltunk csoportelsők soha, de a sok kormányzás mellett a szegénység egyre inkább felüti fejét, ennek felszámolását maga a frissen kinevezett Hargita megyei prefektus is fő feladatának tekinti. Húsz év alatt a betelepítésről egyetlen szót sem ejtettek, miközben zajlik a kirakat propaganda, a párt embereinek nem kevés pénzbe kerülő fényezése, a másik oldalon kedvezményes hiteleket folyósítanak területek, lakások felvásárlására. Székelyföldön 10% fölé szökött a munkanélküliség, a hivatalos statisztika szerint, de hogy mit mond a valóság, arról nem is jó beszélni. Az emberek belefáradtak, a sorozatos hazudozásokba, a nagyjólét mellett elindultunk lefelé a lejtőn. És úgy tűnik, az RMDSZ-nek épp ez jó. A szegény, kiszolgáltatott, elkeseredett embert könnyebb manipulálni. Azt könnyebb mézesmadzag-ígérettel szavazatra ösztökélni. Közben pedig, szép lassan valóban “lerohadunk” arra a szintre, hogy hiába adnának autonómiát, nem lenne, mit kezdjünk vele. Talán pont erre játszik ki az RMDSZ, nekik ugyanis ez kényelmes állapot volna: végre nem kellene eljátsszák az autonómia-harcos kutyakomédiáját.



Lássuk most egy kicsit közelebbről a tényeket
.


11%-on a munkanélküliség Hargita megyében

Erőteljesen növekedett a munkanélküliek száma megyei szinten. A múlt év utolsó hónapjában közel ezerrel nőtt a számuk, jelenleg 15 125 személyt tartanak nyilván a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél, ami 10,6%-os munkanélküliséget jelent. Ez a szám azt is jelenti, hogy megyénk jóval meghaladta a 7,8 százalékos országos arányt. Az előrejelzések szerint tavaszig csak rossz irányba változik a helyzet. A statisztikai adatokat összehasonlítva Hargita megye elérte az 1999-ben jelzett negatív csúcsot, amikor gyárakat zártak be. Országos szinten Hargita megye a feketelista negyedik helyét foglalja el, egy szinten Hunyad megyével. Legrosszabb a helyzet Mehedinţi (14,1%), Vaslui (14%) és Fehér(12,6%) megyékben, legkedvezőbb Ilfovban (2,4%).




Némileg jó hír, hogy a megyei ügynökség tanfolyamokat szervez Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Maroshévízen, ács, kőműves és gipszkartonszerelő szakmákban.




Székelykeresztúr: a lézengők városa




Keresztúrt az 1989-es „fordulatig” Hargita megye éléskamrájának tartották. Az itteni farmokról, feldolgozó üzemekből szerezte be mindenki – többnyire feketén – az élelmiszert. Mert működött itt tyúkfarm, disznófarm (egy időben még pulykával, sőt, struccal is kísérleteztek), a keresztúri „tejgyárban” készült a környék legfinomabb vaja, sajtja. Aztán volt számottevő könnyűipar: lenfonoda, cipőgyár, készruhagyár. És, persze, a nagyágyú, a legtöbb embert foglalkoztató vasöntöde. Mindez a ’90-es évek végére lassan leépült. A farmok bezártak, a fonoda megszűnt, az öntöde csak ¼ kapacitással dolgozik, a régi cipőgyár is csődöt mondott (bár ott próbálkoztak privatizálással). Új vállalkozás pedig az asztalosműhelyeket és az új cipőgyár-részleget leszámítva nem létesült. A város lakossága elszegényedett, sokan külföldön keresték/keresik boldogulásukat, de még többen vannak, akik csak lézengenek és munkanélküli segélyből élnek. Sajnos a városképet ők uralják: ha egy idegen végigmegy a város főterén, egyértelműen az a benyomása: Keresztúr a lézengők városa. Még egy zárómondat: a városban 1989 óta megszakítás nélkül RMDSZ-es vezetés volt/van.




Megkettőződött a munkanélküliek száma Udvarhelyszéken


A 2010-es év elejére közel kétezer személlyel emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma, 2008-hoz képest. Jelenleg 3260 munkanélküli személy szerepel a székelyudvarhelyi iroda adatbázisában, az elmúlt időben az alkalmazások száma alig haladta meg az ezret. 2009 folyamán megduplázódott a munkanélküliek száma Udvarhelyszéken, ugyanakkor egyre kevesebb állásajánlat érkezik a cégektől.
A tavaly egy hónap alatt, novembertől december 31-ig közel ezer személyt bocsátottak el munkahelyéről. Minden ágazatban magas a munkahelyüket elvesztettek száma, de ahogy eddig is volt a téli időszakban, legtöbbjüket az építkezési vállalatoktól bocsátották el.




2420 környékbeli, 840 székelyudvarhelyi munkanélkülit tartanak számon, s az utóbbiak közül 536 személy részesül támogatásban. A segélyezett munkanélküliek 42%-a nő, 39%-a középfokú, 7%-a felsőfokú végzettségű. A munkanélküliek 20%-a ötven év feletti.




Gyergyó: eladósodás



Jelentősen nőtt a munkanélküliség tavaly Gyergyószentmiklóson és környékén. Míg 2008-ban 1200 állástalant tartottak nyílván a munkaerőelhelyező ügynökségnél gyergyószentmiklósi kirendeltségénél, addíg 2009-ben már 3000 személy folyamodott munkanélküli segélyért. Az aggasztó szám pedig idén is növekszik, januárban 200 új munkanélkülit jegyeztek. Konkrétan a városban jelenleg 1260 munkanélkülit tartanak számon, ebből 103 fiatal, akik nemrég kerültek ki az iskolapadból. A Gyergyói-medencében jelenleg 9,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami a tavalyi év utolsó hónapjához képest jelentős növekedést jelent, hiszen, akkor 7,4 százalék volt. Nem csak a magánszemélyek küzködnek problémákkal, néhány vállalkozás is komoly gondokkal néz szembe. Több cég nem tudta kifizetni tavalyi adóját a helyi polgármesteri hivatalnak. A leginkább eladósodott vállalkozás 420 ezer lejjel tartozik, de van, akinek 380 és 200 ezer lejt kell fizetnie. A válság és egyre nehezebb körülmények között nagyon kevés új munkahely létesül, így az állás nélkül maradt személyek nem tudnak elhelyezkedni.



(folytatjuk)
ÉK: Székelyföldön 10% fölé szökött a munkanélküliség, a hivatalos statisztika szerint, de hogy mit mond a valóság, arról nem is jó beszélni.


Mai idézet:



Szeretnéd tudni az örök nyomorúság receptjét? Íme:



a.) Gondold ki, hogy a világnak milyennek KELLENE lennie.

b.) Alkoss szabályokat arra, hogy az embereknek hogyan KELLENE viselkedniük.



Aztán, amikor a világ nem engedelmeskedik, akkor mérgelődj nagyokat!



(Andrew Matthews)

Balázs Árpád, Fülöp D. Dénes, Lázár Hajnal, Zsidó Ferenc

Forras

Honnan tudod hogy magyar vagy?

Amikor több tejfölt használsz, mint ketchupot.

Amikor azt mondják, hogy a magyar nyelv olyan, mint az orosz és a többi szláv nyelv és te részletekbe menően ecseteled a magyarok származását.


Amikor a paprika legalább olyan fontos mint a só és bors.


Amikor valamelyik rokonod Attila. Vagy József. Vagy János. Vagy László. Vagy István.


Amikor szereted a Túró Rudit, de nem igazán tudod elmagyarázni a külföldieknek mi a fene az, amíg ki nem próbálták.


Amikor a külföldi barátaid megkérdezik, hogy hiszel-e még abban,hogy a Mikulás ajándékot hoz december 24-ről 25-re, a válaszod némiképp zavart, hiszen a Mikulás nálunk december 6-án ajándékoz és amúgy karácsonykor a kis Jézus ajándékoz és az ajándékok már 24-én este 6-kor ott vannak.


Amikor nem beszélsz teli szájjal.


Amikor 5 percen keresztül tudsz egy levegővel káromkodni úgy, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.


Amikor az eljegyzési gyűrűd az ellenkező oldalon viseled.


Amikor a vonat még el sem hagyta az állomást, de te már eszed a házi szendvicsed (általában egy fél paprika vagy paradicsom van benne) és többnyire rántott húsból készült.


Amikor egy 79 km hosszú tavat (Balaton) Magyar Tengernek hívsz, és keresztben átúszod.


Amikor soha nem mész el otthonról vizes hajjal, mert megfázol,és mindig viszed a hajszárítót, ha külföldre mész és megdöbbensz, amikor valakinek nincs legalább egy otthon.


Amikor mindig ugyanazon a helyen, vagy széken foglalsz helyet,még akkor is, ha a terem, szoba üres és a te helyed a szoba végében van.


Amikor tudod mi az a pogácsa/dobos torta/kürtős kalács/főzelék/túrógombóc és szereted is őket.


Amikor sokkal találékonyabb vagy ami a csalást illeti bármely nemzetnél.


Amikor tudod, hogy a rézfánfütyülő rézangyalát igazából egy káromkodás.


Amikor van névnapod, és senki nem érti mire jó az.


Amikor gyümölcsöt használsz leveshez is.


Amikor tudod, hogy minden zseninek vagy hírességnek van magyar kapcsolata, vagy csak szimplán magyar
Amikor mindenkinek elmondod, hogy a Rubik kocka magyar találmány.


Ha töltöttél már magadnak egy pohár "jóféle" tejet, zacskóból.


Amikor esküszöl, hogy a fokhagyma és a mézes tea kiűzi belőled a nyavalyát kevesebb, mint egy nap alatt.


Amikor gyerekként folyton répát kellett enned, és arra a kérdésedre, hogy miért, a szüleid azt válaszolták, hogy azért,hogy jobban tudj fütyülni.


Amikor nehéz elmagyarázni, hogy családnév az első helyen van, vagyis ez nem a keresztneved.


Amikor tudod, hogy a vörösbor és kóla kombináció finom és furcsa, hogy a külföldiek furcsálják.


Amikor boldog szülinapot kívánnak meghúzva a füled.


Amikor termálvíz vagy fürdő van a városodban, vagy közel hozzá.


Amikor tudod, hogy melyik nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak.


Amikor tudod mi az a tepertős pogácsa.


Amikor ha esőben állsz, megnősz.


Amikor el tudsz beszélgetni idegenekkel a buszon, vagy az orvosra várva intim dolgokról, de felháborodsz, ha az anyagi helyzetedről érdeklődnek.


Amikor nem jó a normál méretű párna. Vagy óriásinak vagy nagyon kicsinek kell lennie.


Amikor magyarul beszélsz külföldieknek, de lassabban és hangosabban, hogy "értse".


Amikor egy olyan nyelvet beszélsz, amit sehol a világon nem értenek, csak a magyarok
Amikor madártejet kapsz desszertnek.


Amikor nem pazarolod az ételt, a maradékot elteszed másnapra.


Amikor a nagyid azzal "fenyeget", hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz.


Amikor a mesék nem úgy végződnek, hogy örökké boldogan élnek,hanem hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Arum lily, avagy az örökbe fogadott kála virágzása

Ezt a virágot a monostori tanyánkba való költözéskor vettük át, fogadtuk örökbe. Akkor kb. 20 cm magas lehetet, másfél éve. Akkorjába elég szerencsétlennek tünt, nem is nagyon figyeltem fel rá. De Pufóka másféléves gondozásának köszönhetően az alább látható méreteket öltötte és meghálálta a lelkes törődést és konyhán gyöngyszemévé vált.

Rövid története:

Az Arum lily-t kálának is hívják. Ez az erős növény, nagy és mutatós virágaival Dél-Afrikából származik, latin neve Zantedeschia. Nyolc faja ismert, melyeket keresztezéssel nemesítettek, és ennek eredményeként mára számos, a legkülönbözőbb színekben pompázó virág vált elérhetővé. Napjainkban a hagyományos fehér mellett rózsaszín, lila, orgona, sárga, bordó, narancs és lazac színű Arum lily-t is vásárolhatunk. Eredetileg a trópusi és szubtrópusi éghajlat mocsári és folyóparti növényei voltak. Az Arum lily-t a 19. század elején hozták be Európába. Új-Zélandon is megjelent, ahol a számára kedvező körülmények hatására szinte azonnal meghonosodott. Minthogy az első, vágott virágnak termesztett Arum lily fehér volt, gyakran temetői virágnak használták. Miután a választék kibővült a sárga, a rózsaszín és más színekkel, egészen népszerű virággá vált a trendkövető virágkötők jóvoltából. A virágok vízben sokáig bírják, de rövidebb ideig akár víz nélkül is életben maradnak. Rugalmas szárukkal ideálisak különleges hatású kompozíciók készítéséhez, hiszen akár össze is fonhatjuk őket.

Magyar nemzeti Himnusz Szobor

Himnusz-szobor

Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.

A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy isten alak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken, ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.

Harangjáték

Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból gyűjtötték össze.

A szobor közelében egy kis márványtáblán a szobor szimbólumainak részletei olvashatók a szobrásznő tollából:

Magyar nemzeti Himnusz Szobor




A dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege. Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerékküllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok változását jelöli. Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak. A verssorok, mint kitárt szárny vagy kezek veszik körül az Isten alakját. A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a korona keresztjét tartja, felemeli.




Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi. A három halom alatt a Himnusz szó rovásírásos felirata látható, erre építettem fel a három halmot. A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar motívumokból, középen a Duna-Tisza ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi.




Ez az alkotás nem illusztráció, hanem a mi nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa bennem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes meghatározó népi és szakrális szimbólumokat. A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind súlyos jelentéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytonosságát illetően is.

Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang látható 63 vármegye nevével, valamint a "Magyarok bárhol a világon" felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, amelyből nemzeti himnuszunk szólal meg. Először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain. A harangjáték megszólal majd minden vasárnap majd déli 12 órakor, amikor a Mária kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én déli 12 órakor a Csíksomlyói Római Katolikus Templom harangjai szólalnak meg.

A harangot a Himnusz szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).




Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen hasonlóképpen a városok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka körhiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.




A tenyérlenyomatokat őrző csonkakör kompozíciót, mint napkorongot, a Tápiószentmártoni aranysz*rvas alapján mintázott sz*rvas tartja. A sz*rvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére (380 cm magas).

Az alkotás anyaga bronz, a boltíves fal, a hét boltíves oszloppal Süttői kő: 9 méter hosszú, négy és fél méter magas, lépcsőzetes alapon, amely az alkotás mondanivalójához és a kompozícióhoz alkalmazkodó, ahhoz méltó téren került örök elhelyezésre az Erkel Ferenc vonatkozású Budakeszi Szarvas téren.

Forras

A Himnusz születésnapja – A Magyar Kultúra Napja

Ahogyan Kölcsey a Magyar remekírók sorozatban, 1975-ben megjelenő Válogatott művei jegyzeteiben Fenyő István megjegyzi: a költő „mondanivalóját úgy adja elő, mintha egy XVI. századi protestáns prédikátor szerepét öltené magára. Vallásossága azonban csupán külső keret, arra szolgál, hogy a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás felkeltésével erkölcsi felemelkedésre késztesse közönségét."

A vers csak megírása után öt évvel, 1828-ban jelent meg. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810—1893) zeneszerző és karmester szerezte, és 1844-ben megnyerte vele a Nemzeti Színház által a nemzeti dal zenéjére Bartay Endre igazgató által kiírt pályázatot. (Tizenhárom pályamű érkezett be, a bírálóbizottság Erkel művére szavazott…)

A Nemzeti már 1844-ben nagy sikerrel mutatta be, azonban csak 1903-ban lett Magyarország hivatalosan, törvényileg is elfogadott himnusza. Addig az állami himnusz Joseph Haydn Gott erhalte című műve, az osztrák császári himnusz volt. Megjegyezendő, hogy Kölcsey verse előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a protestáns magyarságé a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű, Isten az örökkévaló hajlék című 90. zsoltár volt. Sokat és szívesen énekelték a különféle hatóságok által többször is betiltott ún. Rákóczi-nótát is, amelyet Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésített.

1903 óta Kölcsey és Erkel műve a magyar nemzeti himnusz. Az ötvenes évek elején — mint bizarr kuriózumot érdemes felemlegetni — Rákosi Mátyás pártfőtitkár, akinek nem nagyon tetszett a magyar himnusz, s azt vallotta, a nemzeti címerhez hasonlóan ez is változtatást igényel, egy új, ún. „szocialista himnusz" megírására biztatta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt, mire a zeneszerző epésen megjegyezte: „Rá kosi elvtárs, a magyaroknak már van himnusza, minek új? Jó nekünk a régi himnusz is." Azóta esetleges új himnusz szerzése remélhetőleg végleg lekerült a napirendről. Ismét Fenyő István irodalomtörténészt idézve: „A nagy távlatú romantikus képek, az erőteljes zenei hatások (amelyekre Erkel felerősítve, jó érzékkel rá is játszik) s főképpen a nemzeti egyetemességhez fordulás és a személyes fohász ellentéte klasszikus értékűvé teszi a verset."

A Magyar Kultúra Napján közöljük Kölcsey Ferenc hatalmas lélegzetű művének minden sorát.

Kölcsey Ferenc

Himnusz – A magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját e hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!

Szánd meg, Isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Bogdán László, Háromszék

Bevándorló szong

"Szabad a pálya

Bárki bejöhet

Fekete, sárga,

Mindegy, hol született.

Új aranycsapat

Gyere, bárki vagy!"

Értem én kéremszépen, hogy közeledik a kampányidőszak, s egyes erkölcsellenes konglomerátumok kipakapitalistáinak minden egyes voksra szükségük van, pláne ha agresszívan nyomuló kisebbségi ikszekről szól a fáma, nade azért a többségi társadalom véleményét ennyire hevesen ignoráló, ily pimasz és normalitáspukkasztó kampányvideóra azért még én sem számítottam. Mert kiről/miről is szól a fenti felvétel? A jópofa, aranyifjúi idillt felvázoló fekete bevándorlóról, aki a multikulturalizmus szépségeiről danol, miközben - a magyar társadalom kb. 80-90%-át szimbolizáló - 150 kilós náci hájtömeg agresszív és ejropéerpukkasztó megjegyzéseket tesz ittlétével kapcsolatban. A Fekete Pákó és Józsi Barát keresztezéséből létrehozott, raszta-narkós-liberális imidzset heherészve közvetítő bevándorló eközben Jamaicát csinál a Balatonból, majd góllal ünnepli a magyar hagyományokat halálra ítélő multikulturalizmus meghonosítását. A sorok között eközben ripacs rasztánk a magyar lányok fejének elcsavarásáról elmélkedik ("csípem a lányokat"), majd felhívást tesz közzé: "gyere, bárki vagy". A bólogató birkabrancsnak pedig természetesen egyet kell értenie a határok megnyitásával, különben jajongó jelzőhegyekkel fogják elhalmozni a félszázalékos támogatottságú jiddis jómadarak csahos csatlósai.

Tudjátok kedves olvasóim egy normális országban ezt a fenti vakvágányra vivő videót székely, csángó, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyarokkal forgatták volna le. Jamaicai dobos helyett hegedülő erdélyiek, rasztasityak helyett csángó népviselet, ellenkező dagi nemzetiszocialista helyett pedig egy határon túli testvéreinkre fújó, utálkozó füveslibsi került volna bele a korrekt kampányfilmbe. (Talán a Jobbik megcsinálja majd egy szép napon?) A büfében kürtőskalácsot majszoló Árpád-sávosok ülnének, míg a refrént egy szépséges határon túli leányzó adta volna elő az én verziómban:

Szabad a pálya

A magyar bejöhet

A csángó és székely is

Magyarnak született.

Új aranycsapat

Gyere, ha magyar vagy!

Miközben már Európa nyugati fele is ébredezni kezd a liberális agylúgozás okozta stroke kábulást hozó tüneteiből, s Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában és Németországban is megelégelik a pofátlanság nonplusszultráját elénk táró bevándorlók randalírozásban kicsúcsosodó kultúraidegen rumlijait, addig Hazánk még mindig konzumidióta módon saját állampolgárai helyett - bornírt, álszent humanitárius lózungokra hivatkozva - inkább a külföldit, a tájidegent támogatja. Miért hajlongunk a taposva nyomuló globális multikulturalizmus akarata előtt oly szervilisen, ha Olaszország, vagy a világ legfejlettebb állama, Svájc is fityiszt mutat az állampolgárai számára káros tendenciáknak? Itáliában a Nemzeti Gárda veri szét az agresszív cigányseregletet, Helvétiában pedig népszavazáson utasítják el a mecsetépítés lehetőségét... és mégis mily ejropéer e két nemzet!

Rendkívül kíváncsivá tett amúgy a fenti videó. Vajh ki szponzorálhatta a benne megelevenedő ámokfutást? Soros Gyuri? Geszti Peti? A normalitásfricskázó nótának amúgy saját honlapja van, onnan tudom, hogy már a liberálisok által Emereggyé keresztelt Kossuth Rádió is népszerűsítette e "fantasztikus" kornyikát. A videót amúgy Wizner Balázs és Kormos Gyula Krisztián készítette. Guglizzunk csak utána az első jómadárnak! Ha ügyesek vagyunk, akkor megtaláljuk ezt az oldalt... mely egy cigánysajnáltató, "mégtöbbpíztnekik" típusú liberális sablonszöveg a mi Wiznerünk pennájából. Idéznék a munkából:

• "A helyi (cigány) kisebbségi önkormányzatokat olyan állami támogatásban részesítették, mely nemhogy más civil szervezetek támogatására, de saját programok elindítására, valamint még komolyabb érdekképviseletre sem elég. (!!!)"

• "Az MCKA létrehozása helyett (a kormány) megtámogathatta volna az Autonómia alapítványt, a Soros Alapítványt (!!!), a Másság Alapítványt (!!!), melyeknek 1995-ben már komoly roma programjaik futottak, és amelyekhez képest az MCKA nem hozott újdonságot."

• "Tudjuk, hogy jelentős roma kulturális intézmények hiányoztak, amelyek létrehozásával már hosszú ideje hiába próbálkoztak értelmiségi csoportok. Gondolunk itt a roma múzeum, rádió, színház alapítására. (!!!) Mivel az intézkedéscsomag maga egyébként tartalmazott kulturális vonatkozásokat, vagyis nem kizárólag szegregációs problémákat ölelt föl, ezért inkább azt kell gondolnunk, hogy a roma kultúra támogatásának kérdését nem tekintették igazán lényeges kérdésnek. (!!!)"

Azt hiszem a fenti idézetek mindenkit megerősítettek abbéli korrekt meggyőződésében, hogy szélsőliberális jómadarak állnak a "Bevándorló szong" mögött. S hogy mi a véleménye a magyarnak a videó üzenetéről és a benne manifesztálódó klimpírozásszerű idegen ricsajról? Nézzétek meg a mozgókép értékelését! 5-ből 1,5 csillag...

http://torsalqvist.freeblog.hu/

Israel Kamakawiwo Ole' - Somewhere Over The Rainbow

Israel Kamakawiwo'ole hawaii énekes, zenész. 1997-ben halt meg, 38 évesen. Az élete utolsó időszakára már 340 kg-ot nyomó férfi a túlsúlya következtében kialakult légzőszervi elégtelenségbe halt bele. Ravatalát a hawaii parlamentben állították fel, ami hatalmas megtiszteltetésnek számít, mivel előtte csak két politikus kapott ilyen elismerést. A fenti video utolsó képsorai a "temetését" mutatják. A szertartáson több, mint 10 ezer ember vett részt, hamvait a Csendes-óceánba szórták.
Israel beceneve a The Gentle Giant volt, ami elég találónak tűnik. Nem csak Hawaii népe szerette, pozitív gondolkodása és dalainak kivételes zenei világa miatt világhírre tett szert. Számtalan díjat és elismerést kapott.