Közismert, hogy az istenben hívő emberek többnyire kiegyensúlyozottnak mutatkoznak és boldognak nevezik magukat. De mi van akkor, ha valaki nem hisz, viszont boldog szeretne lenni? Vagyis isten nélkül hogyan kergesse a boldogságot. Nos, ebben a dilemmában segít eligazodni a következő írás.Most már tudományosan is megállapították mi, jobban mondva mik képezik a boldogság kulcsát. Az csak természetes, hogy a BOLDOGSÁG kulcsa nem egyetlen tényező. Nem adják azt ilyen könnyen! De nézzük néhány bizonyított tételt. Persze a lista egyfelől nem teljes, másfelől viszont egyikünk számára se lesz meglepő, lelkünk mélyén valamennyien ismerjük, de valahogy nem sikerül szolgálatunkba állítani őket. Vizsgálódásaink arra azért mindenképpen jók, hogy legalább megerősödjön bennünk a tudat, mit és hogyan kellene tenni a nagybetűs BOLDOGSÁG elnyerése érdekében, még akkor is, ha nehezen szánjuk rá magunkat.
I. Találj istenre, vagy higgy valami másban
Marx Károly nem állt távol az igazsághoz, amikor kijelentette, a vallás a tömegek ópiuma. A több tucat vizsgálódás mind avval az eredménnyel zárult, hogy a vallás és a BOLDOGSÁG között pozitív összefüggés áll fenn. Egészen egyszerűen a vallásos emberek BOLDOGABBAK, és elégedettebbek életükkel, mint a nem vallásosak.
Rendben van, de miért? Erre a válasz a következő: Hinni Istenben vagy a túlvilágban ad az embernek valamifajta értelmet és célt, ezen kívül, különösen idősebb korban, csökkenti az egyedüllét érzetét. Ez főleg kényszerhelyzetekben jelentkezik. Az istenhit katasztrófa esetében komoly támaszt jelent a vész áthidalásában.
Az is kiderül, hogy bármiben való hit jobb, mint a semmi. Ez legeklatánsabban a halál közelében derül ki. Sokkal könnyebben viselik el a halál tudatát azok, akik mélyen hisznek a vallásban és azok, akik totálisan elvetik azt, mint a bizonytalanok.
Arra is vannak bizonyítékok, hogy mások hitéről való meggyőződés is pozitív élményt nyújtó tapasztalat. De nem csak az a jó, ha az ember másoktól lelki támasz kap, de az is, ha önmaga adhat. Kísérleti eredmények igazolják, hogy mások támogatása kedvezően hat vissza a támogatóra is, még életük tényleges meghosszabbítását is eredményezheti. A vallásos gyülekezetekhez való aktív csatlakozásból származó kedvező hatás nem érhető el más társadalmi egyesületnél végezhető tevékenységgel, például sportklubba történő lejérással.
Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlan, hatásában van-e különbség a felekezetek között? A vizsgálatok azt mutatják, hogy van. Igaz, nem nagy a különbség, de a számtalan vallás jelenlétével büszkélkedhető amerikai társadalomban élők közül a legtöbb BOLDOG a protestánsok között van.
II. Tartsd féken vágyaid
A bölcs emberek úgy tartják, a vágyak féken tartása könnyebb út a BOLDOGSÁG felé, mint az egyre növekvő bankbetét. Valószínűleg igazuk is van. A 80-as években 39 ország 18.000 diákját kérték fel, hogy egy numerikus skálán jelöljék ki boldogságuk szintjét. Később arra kérték meg őket, hogy jelezzék milyen mértékben érték el az életben azt, amit szerettek volna. A kiértékelés később feltárta, hogy azok, akiknek vágyaik (pénz, állás, egészség, család, barátok, stb.) messze meghaladták azt, amiben részük lett, kevésbé voltak BOLDOGOK, mint azok, akik kevesebbel is beérték volna.
Az életben nem nehéz találkozni olyan emberekkel, akik hiába érik el – különben meglehetősen magas – céljaikat, boldogtalanságukat sikerül fenntartani újabb célok gyors kitűzésével. Ezt a tételt a kutatók is megerősítik. Ugyanis, egy csoport amerikait megkértek, hogy sorakoztassák fel azokat a javakat, melyeknek megszerzése véleményük szerint alapja lehet a BOLDOGSÁGNAK. Ezt követve megkeresték azokat az embereket, akik ezekkel a javakkal eleve rendelkeztek. Most az ő véleményüket kérték ki, milyen javak megszerzése biztosítja a BOLDOGSÁGOT. Talán nem meglepő, hogy a második lista jóval hosszabb volt, mint az első, miközben a listák közül nem bukkant elő maga a BOLDOGSÁG.
Régi megállapítás, hogy nem a BOLDOGSÁGOT kell megkeresni, hanem a boldogtalanságot kell elkerülni. Ez pedig úgy lehetséges, ha objektíven felmérjük lehetőségeink korlátjait, és csak olyan célokat tűzünk ki magunk elé, amelyek ezt a korlátot nem lépik át. Ebből következik, hogy a boldogtalanságnak a receptje sokkal egyszerűbb és látunk is rá bőven példát. Ki ne ismerné azt a nőt vagy férfit, aki örökös boldogtalanságra van ítélve, mert az életben bármit elér, mérhetetlen telhetetlenségében azonnal még elérhetetlenebb célokat tűz ki maga elé.
III. Ne aggódj, ha nem születtél zseninek
Olyan felmérést nemigen végeztek, mely az intelligencia BOLDOGSÁG biztosító hatását mérte volna, de amiből erre következtetni lehetett volna, az mind azt célozta, a szellemi készség nem hat ki a BOLDOGSÁGRA. Első megközelítésre ez meglepő, hiszen okosabb emberek általában több pénzre tesznek szert és a gazdagok rendszerint BOLDOGABBAK. Ennek ellenére az átlagosnál nagyobb intelligenciával rendelkezők közös véleménye, ha újra születhetnének és választhatnának a kiemelkedő intelligencia és az átlag között, nehezen tudnának dönteni.
Néhány kutató úgy véli, hogy az okos emberek életében valami rejtett negatív tényező kell, hogy legyen, de azonosítás helyett mindez ideig csak spekulációkkal tudtak előállni. Lehet, hogy az okosabb emberek elvárása önmaguk felé maximális és ennél bármivel kevesebb elégedetlenné teszi őket. Természetesen az is lehet, hogy a pszichológusok nem a megfelelő intelligenciát mérik. Előfordulhat, hogy a magas IQ érték nem jár együtt az embertársakkal való könnyed kapcsolatfelvétellel. Lehet, hogy a BOLDOGSÁGHOZ vezető út nem a magas, hanem a „társadalmi” intelligencia, értsünk alatta bármi is.
IV. Minél jobban használd ki képességeidet
Létezik-e az, hogy valaki boldognak vagy boldogtalannak születik? Van olyan kutató, aki úgy véli, hogy BOLDOGSÁG érzetünk felét a pillanatnyi élethelyzetünk adja, másik felét pedig örökölt készségünk szabja meg. Precízebben, az adott genetikai BOLDOGSÁG-pont nagyszüleinktől öröklődik, de hogy alá süllyedünk-e vagy fölé emelkedünk, az saját egyéniségünktől vagy szüleink nevelésétől függ. Ezt az eredményt 1936 és 1955 között 4000 felnőtt ikerpár kiértékeléséből kapták, akik boldogság szintjét 44-55 százalékban genetikai tényezők szabták meg, míg a jövedelem, családi állapot, vallás, iskolai végzettség, stb. egyenkint 3 százaléknál nem adtak többet.
A személyiség bizony kapcsolódik a BOLDOGSÁGHOZ. Számtalan tanulmány bizonyítja, hogy az extrovertált (kifelé forduló, társaságkedvelő, közlékeny) ember jóval BOLDOGABB, mint az introvertált (külső világtól elforduló, lelkiző, társaságtól elzárkózó). Ez lehet azért, mert az extrovertált emberek nagyobb valószínűséggel tesznek olyat, ami BOLDOGSÁGOT okoz, például barátkozik, házasodik, stb. De az is lehet, hogy a BOLDOGSÁGTÓL az ember extrovertált lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy jókedvükben az emberek barátkozóbbak.
Azonban az extrovertáltság nem jelent automatikus BOLDOGSÁGOT, mert az függ a (szélsőséges) környezettől is. Börtönben az introvertáltak jobban érzik magukat, mint az extrovertáltak (naná, ki akar barátkozni egy smasszerral?).
V. Külsődet ne hasonlítsd állandóan össze másokéval
Úgy általánosságban a szebbek, a csinosabbak valóban boldogabbak. Ezt már számtalan kísérlet bizonyította. Kérdés inkább az, hogy miért? Talán az élet többet nyújt az átlagnál szebb embereknek. Ki tudja? Viszont nem az abszolút szépség számit, sokkal inkább az, hogy minek tartjuk magunkat. Tartsd tehát magad szépnek. Csakhogy ez könnyebb mondani, mint végrehajtani.
A szépségskálán a megkérdezett kísérleti alanyok mindössze 5 százaléka helyezi el magát a valóságnak megfelelően. A másik 95 százalék alul becsüli magát. A nők például kövérebbnek képzelik magukat, a férfiak pedig tömzsibbnek, mint a valóság. Nők körében végzett kísérletek bizonyítják, hogy 2-3 percig tartó csinos modellek szemlélése után a kísérleti alany önmagát jelentősen negatívabban értékeli, mint korábban. A kísérletvezetőket külön meglepte, hogy a nők milyen gyorsan képesek elveszíteni önbecsülésüket. Ez a jelenség azért is sajnálatos, mert a legújabb technológiák segítségével a médiák egyre irreálisabb képekkel állnak elő.
Mit lehet tenni? Szerencsére ma már a plasztikai sebészet viszonylag olcsón csodákat tud tenni. Csakhogy az első sikeres műtéteket rendszerint továbbiak követnek, ami azt sugallja, hogy a műtétre vállalkozók másodi, harmadik, stb. arcukkal sincsenek teljes mértékben megelégedve.
Az igazi megoldás annak belátása lenne, hogy a médiákban megjelenített szépségideál totálisan mesterséges. Tested kiértékelését pedig alkalmazhatósága, ne pedig látszata szerint végezd.
VI. Tegyél szert barátokra és becsüld meg őket
Egy kalkuttai koldus, prostituált vagy panellakó életénél nyomorúságosabb egzisztenciát elképzelni igencsak nehéz. Ellenére annak a nyomornak és szennynek, amivel ezeknek az embereknek szembe kell nézni, jóval BOLDOGABBAK mintsem gondolnánk.
Életükkel való megelégedettségét mérték három csoportnak. Meghatározás szerint az 50 % jelentette a se jót, se rosszat, vagyis a semleges boldogságtudatot (bt). Nos a kalkuttai koldusok bt-jére 49 %-ot mértek. Ettől persze nem lehet feldobódni, de mesze van a kibírhatatlantól. A kalkuttai panel lakók bt-je már 55 % volt, míg a városi középosztály diákjainál ez az érté 60 % mutatott. Az értékek magukért beszélnek.
A kutatók úgy értékelik, hogy a koldusok, panelosok nem várt jó eredménye a barátok közé történő beágyazódásnak köszönhető. Összegezve, az elviselhetetlennek tűnő élet is elfogadható a sorsban osztozó barátok gyűrűjében. Ez azonban nem vetíthető ki például a budapesti hajléktalanokra, akik között semmi szolidaritás, barátkozás nem tapasztalható. Úgy tűnik a hajléktalanságot is meg kell tanulni, vagy némi cinizmussal, a tradíció kialakulásához a nyomornál is időre van szükség.
VII. Házasodj meg
Nem kevesebb, mint 42 országot átfogó felmérés szerint a házasságban élők BOLDOGABBAK, mint a magányos életet választók. Igaz, nem sokkal, mindössze 2 százalékkal, de ez elég ahhoz, hogy feltegyük az összetett kérdést: BIOLDOGÍT-E a házasság, vagy a BOLDOG emberek könnyebben házasodnak?
A kérdés eldöntésére több mint 30.000 német házaspárt kísértek figyelemmel 15 éven keresztül. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a két feltételezés igaz. A BOLDOG emberek könnyebben házasodnak és a házasság mindenkit BOLDOGABBÁ tesz, de nem örökre. A kedvező hatás a házasságot megelőzően körülbelül egy évvel kezdődik, és a házasságot követően eltart még egy másik évig. Nem sok! Csakhogy, teszik hozzá a kutatók, egy jó házasság pozitív hatása állandó jelleggel megmarad.
Még néhány apróság! Minél kevésbé BOLDOG egy ember, a házasság annál nagyobb mértékben képes kifejteni kedvező hatását. Aztán meg, szinte hihetetlen, az egyszerű élettársi viszonynak nincs meg ez a kedvező hatása. A kutatók úgy gondolják a puszta együttélés nem képes megadni a házasság által nyújtott biztonságot, ami kihat a BOLDOGSÁG érzetre is. Leszögezhető, a bizonytalanságot az emberi természet rosszul tűri.
VIII. Szerezz több pénzt (persze csak egy bizonyos mértékig)
Megvásárolható pénzzel a BOLDOGSÁG? A kérdésre a rövid válasz – ellentétben a népszerű közhittel – az, hogy igen, de pénzedért túl sokat nem kapsz belőle. Ugyanis, ha az alapvető igényeket kielégítik (megfelelő hajlék, gépkocsi, nyaralás, stb.) a további milliók már alig számítanak.
A kutatások azt mutatják, hogy a vagyonos emberek általában boldogabbak, mint a szegények, de bizony vannak magukat boldogtalannak érző gazdagok és olyan szegények, akik állandó jelleggel istenien érzik magukat. Azonban, aki gazdag létére nyomorultnak érzi magát, szegényen még nyomorultabb lenne.
Ugyanez vonatkozik olyan emberekre is, akik hirtelen meggazdagodnak hatalmas, nem várt örökség vagy várt, ámbár ritkán befutó lottó nyeremény következtében. Ellentétben a közhiedelemmel a vagyon elérése után ezek az emberek boldogabbak, mint előtte. Viszont a kapcsolat a pénz és a BOLDOGSÁG között ennél egy kicsit bonyolultabb. Példának okáért gondoljuk át a következőket. Az elmúlt fél évszázad alatt a fejlett ipari országokban az átlagos jövedelem az egekig emelkedett (kb. megnégyszereződött). Ennek ellenére az átlagos boldogsági szint maradt ott, ahol volt, körülbelül minden negyedik ember.
Ebből az következik, hogy ha az alapszükségletek ki vannak elégítve, a jövedelem növekedése egyáltalán nem hat ki a BOLDOGSÁGRA. Az emberek általában azt hiszik, hogy havi százezer forinttal több biztosítja számukra a megelégedettséget. De ez nem így van. A valódi mechanizmus a következő. Pénzzel státuszt lehet szerezni, és a státusztól lesznek elégedettebbek életükkel. Ez magyarázza meg azt, hogy a pénztől függetlenül elért státusz birtokosai (pl. körzeti orvos, egyetemi előadó) miért érik be relatív alacsonyabb fizetéssel.
A vizsgálódások azt is feltárták, hogy az alkalmazottak egy vállalati struktúrán belül többre értékelik a fizetésemelés nélküli előrelépést a ranglétrán, mint a fizetésemelést előrelépés nélkül. Akinek kétségei támadnának ezzel a megállapítással kapcsolatban, annak vissza kell emlékezni, mondjuk a 70-es évekre, amikor egy tervező mérnök fizetése ritkán érte el a 6000 forintot, míg egy csemperakó könnyedén megkereste ennek az összegnek a kétszeresét. Ennek ellenére kevés olyan mérnökről tudunk, aki a rajzasztalt felcserélte volna a kőműves kanálra.
A végső konklúzió? Nos, a pénz igenis számít, de nem olyan nagy mértékben, mint legtöbbünk gondolja.
IX. Tégy valakivel jót
A vallásos tanítás szerint a jótékonyság gyakorlása jó a léleknek, vagyis BOLDOGABBÁ teszi az embert. Már számtalan tanulmány kihozta az eredményt, az altruista viselkedés BOLDOGÍT. De mint sok más viselkedési vizsgálódásnál látható, itt se tökéletesen világos, hogy az altruizmus BOLDOGÍT-E vagy egyszerűen a BOLDOG emberek egyúttal altruisták is. A válasz megint az, mindkettő igaz lehet.
Önkormányzatokkal kapcsolatos kísérletek azt mutatták, hogy a BOLDOG emberek jóval gyakrabban jelentkeznek önkéntes ingyen munkákra, mint a boldogtalanok. Az egészséges alaptermészetű emberek örömet találnak abban, ha „adhatnak”. Innen az örökérvényű közmondás: Ajándékot jobb adni, mint kapni. Rajta tehát világ boldogtalanjai, győzzétek le fösvénységeteket és adjatok a rászorultaknak! Ha nem így lenne, az önkéntes véradás intézménye meg se született volna.
Most pedig egy konkrét kísérlet. Mondvacsinált célból hirdettek felmérést néhány tucat diákpár között. A „felmérés” után -bár nem volt beígérve- a diákpárok egyike kapott 10 dollárt, amihez a „felmérésvezető” hozzá tette, nincs ideje vacakolni a részletekkel, aki akarja (vagyis nem volt kötelező), ossza meg társával a tízest. Ez követve jött az igazi felmérés. Volt, aki megosztotta, volt, aki nem. Na és kik osztották meg, akik eleve BOLDOGOK voltak és a tíz dollár megfelezése után még BOLDOGABBAK lettek.
A fenti kísérleteket továbbiak követtek, mígnem összeállt a kép. Egyetlen nagylelkűség senkiből sem varázsol BOLDOG halandót, de az állandó nagyvonalúság összegezett hatása már igen.
X. Öregedj tisztességgel
Az öregedés nem annyira rossz, amennyire sokan gondolják. Átlagosan az idősek között legalább annyi a BOLDOG ember, mint a fiatalok körében és jóval többen vannak közöttük azok, akik meg vannak elégedve életükkel. Ez azonban a legtöbb kutató szemében paradoxonnak tűnik. Az öregedés mellett fellépő számtalan probléma mellett, hogy az ördögben lehetnek az idősek boldogabbak?
A rejtély kitapogatása végett 18 és 94 év közötti embereket huzamos időn keresztül, naponta ötször kérdeztek meg. Az eredmény szerint a fiatalok beszámolója a pozitív élményekről nagyvonalakban pont annyi volt, mint az időseké. Viszont negatív élményekről az idősek alig számoltak be, míg a fiatalok nem győztek panaszkodni.
Részletesebb vizsgálódás azt mutatta, hogy az idősek BOLDOGSÁG tudatát befolyásolja még: neműk, személyiségük, társadalmi tényezők, stb. Példának okáért a kor előrehaladásával mind a nők, mind pedig a férfiak egyre több pozitív élményről számoltak be, de kevesebb negatív élményben csak a nős férfiak részesültek.
Ez persze magyarázat lehet, de van sokkal konkrétabb okuk is. Idős emberek elvárása az élettel szemben jóval szerényebb, mint a fiataloké és ezért könnyebben elérhető. Az időseknek már volt elég idejük hozzáedződni az élethez és csak annyit akarnak, amiről tudják, hogy elérhető (lásd II. alatt). Magyarázat lehet még az is, amikor az évek meg vannak számlálva (vagy a hónapok), az idős emberek már csak a kellemes dolgokra fókuszálnak és átnéznek azokon, amik kellemetlenek. Idős korra az ember megtanulja kordában tartani saját érzéseit, és rádöbben arra bármily kellemes legyen valami, nem tart örökké. „Egy búcsúcsók a 85 éves férjtől sokkal differenciáltabb és összetettebb érzést válthat ki, mint egy hasonló csók 20 éves korban.”
Tibor bá blogja
Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tőzsdére az üzletet, és akkor már milliókat kereshetne. 
PR: 
L: 
I: 
Age: 
I: 
Rank: 
Links: 
